Románia kettős adózási egyezményei: Útmutató 2026

Hasonló Források és Cikkek

• ÁFA regisztráció Románia – nem rezidens cégeknek: 2026-os útmutató
• Románia mikro-vállalati adózás 2026: Teljes útmutató az 1%-os adórendszerről
• Románia Freelancer Adózás 2026: Teljes útmutató egyéni vállalkozóknak és távmunkásoknak
• Román Adórendszer Külföldi Vállalatok Számára: Teljes 2026-os Útmutató
• Transzferárazás Romániában 2026: Szabályok, Dokumentáció és Megfelelőségi Útmutató
• Adójogi Szolgáltatások
• Pantilimon Rikhárd-Árpád
• Kérjen konzultációt

Románia, mint a közvetlen külföldi befektetések egyre vonzóbb célpontja, robosztus kettős adózási egyezmény (KAE) keretrendszert kínál, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy ugyanazt a jövedelmet két különböző joghatóságban adóztassák. A multinacionális vállalatok, külföldi befektetők és expat vállalkozók számára e kétoldalú megállapodások megértése kulcsfontosságú adópozíciójuk optimalizálásához, a megfelelőség biztosításához és a pénzügyi kockázatok enyhítéséhez. Ez az átfogó útmutató, amelyet egy vezető nemzetközi jogi szakértő írt, részletezi Románia KAE-hálózatának sajátosságait, felvázolja a kulcsfontosságú rendelkezéseket, a gyakorlati alkalmazásokat, valamint a román és EU jog szerinti alapvető szempontokat.

Ez a cikk a román jogot 2023. október 26-i állapotnak megfelelően mutatja be.

Bevezetés – A Probléma / Miért Fontos Ez?

A határon átnyúló gazdasági tevékenységek inherent módon bonyolulttá teszik az adózással kapcsolatos kérdéseket. Speciális megállapodások hiányában az a jogi entitás vagy magánszemély, aki az egyik országban (a forrás országban) jövedelmet szerez, adóköteles lehet abban az országban, majd ismét a lakóhelye szerinti országban (a rezidencia országban). Ez a jelenség, amelyet kettős adóztatásként ismerünk, jelentősen csökkentheti a profitot, hátráltathatja a nemzetközi kereskedelmet és akadályozhatja a külföldi befektetéseket. A kettős adózási egyezmények két ország közötti kétoldalú megállapodások, amelyek célja e probléma felszámolása vagy enyhítése. Elosztják az adóztatási jogokat az aláíró államok között, és mechanizmusokat biztosítanak a viták rendezésére.

Azoknak a külföldi befektetőknek, akik Romániában gondolkodnak vagy ott tevékenykednek, az alkalmazandó KAE-ek világos megértése nem csupán megfeleőségi kérdés, hanem stratégiai parancs. Ezek az egyezmények határozzák meg, hogy melyik ország rendelkezik elsődleges adóztatási joggal bizonyos típusú jövedelmek (pl. osztalék, kamat, jogdíj, tőkenyereség, üzleti nyereség) után, meghatározzák a maximális forrásadó-kulcsokat, és szabályokat állapítanak meg a kettős adóztatás elkerülésére. Ezen ismeretek nélkül a vállalkozások kockáztatják az adótúlfizetést, váratlan kötelezettségekkel szembesülhetnek, vagy büntetéseket kaphatnak a hazai vagy nemzetközi adójogszabályok be nem tartása miatt. Románia kiterjedt KAE-hálózata, amely nagyrészt az OECD Modellszerződésére épül, bizonyosságot és kiszámíthatóságot biztosít, elősegítve a biztonságosabb befektetési környezetet.

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai szabadúszó adózás 2026: Teljes útmutató

📖 Ajánlott olvasmány: Árazás Romániában 2026: Szabályok, Dokumentáció, Megfelelés

📖 Ajánlott olvasmány: Románia kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei 2024

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai szabadúszó adózás 2026: Teljes útmutató

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai Mikro-vállalkozói Adózás 2026 – Teljes Útmutató

📖 Ajánlott olvasmány: Adóügyi Törvénykönyv 2026: Változások Vállalkozásoknak

📖 Ajánlott olvasmány: Navigálás a romániai mikrovállalkozási adórendszerben 2026

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai kriptoadó-bevallási kötelezettségek 2026-ban

📖 Ajánlott olvasmány: Román digitális nomád adózás 2026: Útmutató befektetőknek

📖 Ajánlott olvasmány: Román Adórendszer Külföldi Cégeknek: Teljes 2026 Útmutató

📖 Ajánlott olvasmány: Román mikro-vállalkozási adó 2026: Teljes útmutató (1% adó)

📖 Ajánlott olvasmány: Kriptovaluta Adó Romániában 2026: Teljes Útmutató Befektetőknek

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai Társasági Adókedvezmények 2026: Útmutató Befektetőknek

Kapcsolódó Források és Cikkek

• Árazás Romániában 2026: Szabályok, Dokumentáció, Megfelelés
• Romániai Mikro-vállalkozói Adózás 2026 – Teljes Útmutató
• Adóügyi Törvénykönyv 2026: Változások Vállalkozásoknak
• Kriptovaluta Adó Romániában 2026: Teljes Útmutató Befektetőknek
• Adóügyi illetőség Romániában 2026: Szabályok Külföldieknek
• Tax Law Services
• Ügyvéd Pantilimon Rikhárd-Árpád

Jogi Keretek – Kulcsfontosságú Törvények és Szabályozások

A kettős adóztatást szabályozó jogi normák hierarchiája Romániában a nemzetközi egyezményeket a hazai joggal egyenrangúnak tekinti, miután a román parlament ratifikálta azokat. Az e témával kapcsolatos elsődleges jogszabályok és nemzetközi egyezmények a következők:

1. Legea nr. 227/2015 privind Codul fiscal (Román Adótörvénykönyv), publicată în Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 688 din 2015. szeptember 10., cu modificările și completările ulterioare. Ez a román adójog alappillére. Különösen a 23. cikk (Credit fiscal extern, credit fiscal deductibil în cazul eliminării dublei impuneri) és a 41. cikk (Impozit pe dividende) kulcsfontosságú, ahogy a különböző jövedelemkategóriákra (pl. kamat, jogdíj, szolgáltatások) vonatkozó forrásadóra vonatkozó rendelkezések is, amelyeket a VII. Cím, IV. fejezet, 1. szakasz, 221-232. cikkelyek részleteznek. A 221. cikk (1) bekezdése szerint az adózás forrásánál történő adóztatás (forrásadó) Romániában a nem rezidensek által megszerzett jövedelmekre vonatkozik, ha a jövedelem Romániában keletkezik. A 223. cikk (1) bekezdése meghatározza a forrásadó alá tartozó jövedelemtípusokat, ideértve az osztalékokat, kamatokat, jogdíjakat, független szolgáltatásokból származó jövedelmeket és egyéb jövedelmeket. A 224. cikk (1) bekezdése általános szabályként 16%-os forrásadó-kulcsot ír elő a nem rezidensek jövedelmére, kivéve, ha egy KAE eltérő rendelkezést tartalmaz. A (4) bekezdés kimondja, hogy amennyiben egy nemzetközi egyezmény kedvezőbb feltételeket biztosít, mint a belföldi jogszabályok, az egyezmény rendelkezései alkalmazandók. A 23. cikk (1) bekezdése szabályozza a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló adóhitel mechanizmusát, amely lehetővé teszi a Romániában adózott jövedelem után más országban fizetett adó elszámolását, az alkalmazandó KAE rendelkezéseinek megfelelően.
2. HG nr. 1/2016 pentru aprobarea Normelor metodologice de aplicare a Legii nr. 227/2015 privind Codul fiscal, publicat în Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 263 din 2016. április 8., cu modificările și completările ulterioare. Ez a rendelet részletes iránymutatást nyújt a KAE-ek gyakorlati alkalmazásához. A HG nr. 1/2016 részletezi a külföldi adóhitel igénylésének feltételeit és dokumentációját, beleértve a külföldi adóhatóság által kiállított igazolásokat. A 115. pont (1) bekezdése meghatározza a rezidencia igazolásának formáját és tartalmát, amely nélkül a nem rezidens adózók nem élhetnek a KAE-ek által biztosított kedvezményekkel.
3. Románia által aláírt kettős adóztatási egyezmények (KAE-ek): Románia 90-nél több KAE-t kötött, nagyrészt az OECD Modellszerződésére alapozva. Ezek az egyezmények felülírják a belföldi adótörvénykönyv rendelkezéseit, ha kedvezőbb feltételeket biztosítanak, a nemzetközi jogfölény elvével összhangban. Példaként említhető a Magyarország és Románia közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amely az alkalmazandó jogszabály alapján ratifikálásra került, és a Monitorul Oficial, Partea I, nr. 228 din 1993. szeptember 24-én jelent meg. Ez az egyezmény például 5%-os forrásadó-kulcsot határoz meg az osztalékokra, ha a beneficiárius vállalat legalább 16%-os részesedéssel rendelkezik a fizető vállalatban, szemben a belföldi 16%-kal (Legea nr. 227/2015, art. 41 alin. (4)). Egyéb esetekben 10% az osztalékra vonatkozó KAE-kulcs Magyarország és Románia között. A belföldi jogszabályok értelmében 16%-os az adó a jogi személyek által magánszemélyeknek fizetett osztalékra (Legea nr. 227/2015, art. 43 alin. (2)).

A KAE-ek Alapkövei és Főbb Rendelkezései

Románia KAE-hálózata nagyrészt az OECD Modellszerződésére épül, amely egységes megközelítést biztosít a jövedelemtípusok kategorizálásában és az adóztatási jogok kiosztásában. Az alábbiakban tekintsük át a legfontosabb rendelkezéseket:

1. Illetőség (Rezidența fiscală)

Minden KAE azzal kezdődik, hogy meghatározza az adóügyi illetőség fogalmát. Egy személy (természetes vagy jogi személy) az egyik szerződő állam rezidense, ha az adott állam jogszabályai szerint ott adóköteles lakóhelye, székhelye, cégvezetésének helye vagy bármely más hasonló jellegű kritérium alapján (OECD Modellszerződés, 4. cikk). Kettős illetőség esetén a "tie-breaker rules" (döntési szabályok) alkalmazandók, amelyek egyértelműen meghatározzák, hogy melyik ország tekinthető az illetőség helyének az egyezmény alkalmazásában. Ez kulcsfontosságú, mivel az illetőség határozza meg, hogy melyik országnak van elsőbbségi adóztatási joga.

2. Telephely (Sediu permanent)

Az üzleti jövedelmek adóztatásában kulcsfontosságú a "telephely" (állandó telephely) fogalma (OECD Modellszerződés, 5. cikk). Egy vállalkozás csak akkor adóztatható a másik szerződő államban üzleti nyeresége után, ha ott telephelye van. Telephelynek minősülhet egy fix üzleti hely (iroda, gyár, műhely), építési projekt, ami bizonyos ideig (általában 6-12 hónap) fennáll, vagy egy függő ügynök, aki szerződést köt az adott államban. Ha nincs telephely, az üzleti nyereség kizárólag a rezidens államban adóztatható. Az építési projektek esetén a román KAE-ek jellemzően 6 hónapot szoktak megjelölni időhatárként, melynek túllépése esetén keletkezik telephely (pl. Az alkalmazandó jogszabály, art. 5 alin. (3) (a) – Magyar-Román KAE).

3. Osztalékok (Dividende)

Az osztalékok általában mindkét államban adóztathatók: a forrás államban (ahol a vállalat székhelye van) és az illetőségi államban (ahol a részvényes rezidens) (OECD Modellszerződés, 10. cikk). Azonban a forrásállam által kivethető adó KAE-ekben maximális kulcsokkal korlátozott, gyakran 5-15% között. Az EU tagállamok közötti osztalékok tekintetében az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv lehetőséget ad teljes adómentességre, ha a tartási arány és az időtartam feltételei teljesülnek (Legea nr. 227/2015, art. 43^1). Románia belföldi jogszabályai alapján a jogi személyeknek fizetett osztalék esetében az adókulcs 16% (Legea nr. 227/2015, art. 41 alin. (4)). Az uniós irányelvek által biztosított mentesség alkalmazásához kulcsfontosságú a feltételek – mint például a legalább egy év tartási idő és a minimális részesedés (általában 10%) – szigorú betartása és a megfelelő dokumentáció bemutatása.

4. Kamatok (Dobânzi)

A kamatjövedelmek szintén adóztathatók mindkét államban, de a forrásállam adóztatási joga korlátozott. A KAE-ek gyakran alacsonyabb, 0-10% közötti forrásadó-kulcsokat határoznak meg (OECD Modellszerződés, 11. cikk). Az EU kamat- és jogdíjirányelve (2003/49/EK) bizonyos feltételek mellett teljes forrásadó-mentességet biztosíthat az EU tagállamok közötti kamatfizetésekre. Amennyiben az irányelv nem alkalmazható, vagy harmadik országokról van szó, a KAE rendelkezései az irányadóak. Romániában a belföldi jogszabályok szerint a nem rezidenseknek fizetett kamatokra vonatkozó általános forrásadó-kulcs 16% (Legea nr. 227/2015, art. 223 alin. (1) (b), art. 224 alin. (1)).

5. Jogdíjak (Redevențe)

A jogdíjak adóztatására hasonló szabályok vonatkoznak, mint a kamatokra (OECD Modellszerződés, 12. cikk). A forrásállam által kivetett adó maximális kulcsa általában 3-10% között mozog a KAE-ekben. Az EU kamat- és jogdíjirányelve itt is teljes adómentességet biztosíthat a feltételek teljesülése esetén. A belföldi román jogszabályok szerint a nem rezidenseknek fizetett jogdíjakat általában 16%-os forrásadó terheli (Legea nr. 227/2015, art. 223 alin. (1) (c), art. 224 alin. (1)).

6. Tőkenyereség (Câștiguri de capital)

A tőkenyereség adóztatása a KAE-ekben változó lehet. Általában az ingatlanok értékesítéséből származó nyereséget abban az államban lehet adóztatni, ahol az ingatlan fekszik (OECD Modellszerződés, 13. cikk, (1) bekezdés). Részvények értékesítéséből származó tőkenyereség esetén, ha egy vállalat eszközeinek nagy része ingatlanokból áll, a forrásállamban is adóztatható (OECD Modellszerződés, 13. cikk, (4) bekezdés). Egyéb esetekben a tőkenyereség általában csak az illetőségi államban adóztatható (OECD Modellszerződés, 13. cikk, (5) bekezdés). Romániában a belföldi jog szerint a nem rezidensek által realizált tőkenyereség is 16%-os adó alá eshet, ha a jövedelem Romániában keletkezett (Legea nr. 227/2015, art. 223 alin. (1) (i)).

7. Független Szolgáltatásokból Származó Jövedelem (Venituri din profesii independente)

A független szolgáltatásokból származó jövedelem általában csak az illetőségi államban adóztatható, kivéve, ha az egyén a másik szerződő államban "állandó bázissal" rendelkezik, vagy ha egy adott időtartamot meghaladóan tartózkodik ott (pl. 183 nap egy 12 hónapos időszakban). (OECD Modellszerződés, 14. cikk). Romániában a belföldi jogszabályok szerint az ebben a kategóriában szerzett jövedelmet 16%-os forrásadó terheli, ha a szolgáltatást Románia területén nyújtották (Legea nr. 227/2015, art. 223 alin. (1) (d)).

8. Kettős Adóztatás Elkerülése (Eliminarea dublei impuneri)

A KAE-ek két fő módszert alkalmaznak a kettős adóztatás elkerülésére:

• Adóhitel módszer (Metoda creditului fiscal): A rezidens állam engedélyezi, hogy az adózó levonja abból az adóból, amelyet ebben az államban kell fizetnie, a másik államban fizetett adót. Az adóhitel összege azonban nem haladhatja meg azt az adóösszeget, amelyet a jövedelemre a rezidens államban kivetnének (OECD Modellszerződés, 23B cikk). Ezt a módszert a Legea nr. 227/2015, art. 23. is szabályozza.
• Adómentesség módszer (Metoda scutirii): A rezidens állam teljesen mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amely a másik államban már adózott. Ez a módszer lehet teljes (teljesen mentesíti a jövedelmet) vagy progresszív (a mentesített jövedelmet figyelembe veszi az adókulcsok progresszív alkalmazásakor). (OECD Modellszerződés, 23A cikk). Románia leginkább az adóhitel módszert alkalmazza, azonban vannak kivételek, ahol az adómentesség elvét is alkalmazzák bizonyos KAE-ekben.

9. Információcsere és Vitarendezés

A KAE-ek tartalmaznak rendelkezéseket az adóhatóságok közötti információcseréről a visszaélések megelőzése és a jogszabályok betartatása érdekében (OECD Modellszerződés, 26. cikk). Emellett a "kölcsönös megegyezéses eljárás" (Mutual Agreement Procedure – MAP) lehetőséget biztosít az adózóknak arra, hogy az adóhatóságok útján rendezzék a KAE-ek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos konfliktusokat (OECD Modellszerződés, 25. cikk).

Gyakorlati Alkalmazások és Dokumentációs Követelmények

A KAE-ek által biztosított kedvezmények érvényesítéséhez elengedhetetlen a megfelelő eljárások betartása és a szükséges dokumentumok benyújtása.

1. Illetőségigazolás (Certificat de rezidență fiscală)

Ez a legfontosabb dokumentum. A nem rezidens adózónak be kell mutatnia a saját országában kiállított illetőségigazolást, amely igazolja, hogy az adott adózó az adott ország adórezidense. Romániában az ANAF (Nemzeti Adóhatóság) előírja, hogy az illetőségigazolást a jövedelem kifizetésének időpontjában (vagy előtte) kell bemutatni a kifizetőnek. Az igazolásnak tartalmaznia kell a nem rezidens nevét, címét, adóazonosító számát és az illetőség időszakát. Ennek hiányában a román kifizetőnek le kell vonnia a belföldi jogszabályok szerinti, magasabb forrásadó-kulcsot. A HG nr. 1/2016 részletesen szabályozza a rezidenciaigazolás elfogadásának feltételeit. A külföldi nyelven kiállított igazolást hiteles fordításban is be kell nyújtani.

2. Forrásadó visszatérítése vagy csökkentése

Sok esetben a román kifizető már a KAE-ek által engedélyezett alacsonyabb kulcsot alkalmazza, ha a nem rezidens időben bemutatja az illetőségigazolást. Ha azonban alkalmazták a belföldi jogszabályok szerinti magasabb kulcsot, a nem rezidens jogosult lehet a túlfizetett adó visszatérítésére az ANAF-tól, a Procedura de restituire a impozitelor și contribuțiilor sociale című eljárási szabályzat alapján. Ehhez kérelmet (Formular 202 - Cerere de restituire a impozitului pe veniturile obținute din România de nerezidenți) és a releváns dokumentumokat (pl. illetőségigazolás, jövedelemigazolás, adóbizonylat) kell benyújtania.

3. Az Európai Unió irányelveinek alkalmazása

Az EU-n belüli tranzakciók esetén, az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv vagy a kamat- és jogdíjirányelv szerinti mentesség igénybevételéhez a román kifizetőnek meg kell győződnie arról, hogy a nem rezidens jogosult-e a kedvezményre. Ez magában foglalja a következőket:

• Az illetőség bizonyítása egy EU tagállamban.
• A jogállás bizonyítása (pl. vállalat az irányelv mellékletében felsorolt formák egyike).
• A minimális részesedési arány (általában 10%) és tartási idő (általában 1 év) igazolása az osztalékok esetében.
• Az "végső kedvezményezett" (beneficiary owner) státusz igazolása, ami azt jelenti, hogy a jövedelem ténylegesen a nem rezidensé, és nem egy "folyosó" (conduit) társaságé.

Compliance Ellenőrzőlista a KAE-ek Alkalmazásához 2026-ban

Az alábbi ellenőrzőlista segítséget nyújt a külföldi befektetőknek és a romániai vállalkozásoknak a KAE-ekkel kapcsolatos megfelelőség biztosításához 2026-ban:

Kettős Adózás Elkerülése: Módszerek és Technikai Aspektusok

Románia, az OECD Modellszerződésével összhangban, elsősorban az adóhitel módszert alkalmazza a kettős adóztatás elkerülésére, de bizonyos KAE-ek és esetek (különösen az uniós jog harmonizált területein) lehetővé teszik az adómentesség módszert is.

Adóhitel módszer Romániában

A Legea nr. 227/2015, art. 23 bekezdése szerint egy román rezidens adózó (vállalat vagy magánszemély) levonhatja a Romániában fizetendő jövedelemadóból a külföldön fizetett adót ugyanazon jövedelem után, feltéve, hogy:

• A jövedelem után adót fizettek abban az államban, amellyel Romániának van érvényes KAE-je.
• Az adóösszeg nem haladja meg azt a romániai adóösszeget, amelyet az adott jövedelemre számítanának.
• Az adó alátámasztható hivatalos dokumentumokkal (pl. külföldi adóbevallás, adóbizonylat).

Példa: Egy romániai vállalat (SRL) 1000 EUR osztalékot kap egy német leányvállalatától. A Németország és Románia közötti KAE szerint az osztalék forrásadója Németországban 5%. A belföldi román jog szerint a kapott osztalékokat a SRL bevételének részeként kell kezelni, és a Romániában fizetendő adóval terhelni. Romániában a vállalati nyereségadó 16% vagy mikro-vállalati adózás esetén 1%. Ha a SRL nagyvállalat, és 16% nyereségadót fizet, akkor a 1000 EUR bevétel után 160 EUR adó keletkezne. A Németországban kifizetett 50 EUR (5%) forrásadó adóhitelként levonható a 160 EUR-ból. Így a SRL-nek Romániában további 110 EUR adót kell fizetnie az osztalék után.

Adómentesség módszer (Exemptare)

Bár ritkábban alkalmazott, egyes régebbi KAE-ek, vagy az EU irányelvek (pl. az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv) esetében az adómentesség módszer is alkalmazható. Ez esetben a rezidens állam teljesen mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amely a forrásállamban már adózott. Románia implementálta az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvet a Legea nr. 227/2015, art. 43^1 bekezdése által. Ennek értelmében egy román cég mentesül a dividendák után fizetendő adó alól, ha azokat egy másik EU tagállamban illető cégtől kapja, feltéve, hogy a román cég legalább egy éve birtokolja a leányvállalat tőkéjének legalább 10%-át.

Ez az adómentesség kulcsfontosságú a transznacionális vállalatcsoportok számára, mivel lehetővé teszi a tőkehatékony áramlását a tagállamok között adóteher nélkül.

Az MLI Hatása a Román KAE-ekre

Románia aláírta és ratifikálta az OECD Multilaterális Egyezményét (MLI) a Legea nr. 5/2022 által, amely 2023. március 1-jén lépett hatályba Romániában. Az MLI célja a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) problémák kezelése az adóegyezmények modernizálásával. A legfontosabb módosítások, amelyeket az MLI bevezet a román KAE-ek tekintetében, a következők:

• Fő Cél Teszt (Principal Purpose Test – PPT): Ez az egyik legjelentősebb változás. A KAE-ek által biztosított kedvezmények nem alkalmazhatók, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a kedvezmény megszerzése volt az ügylet vagy elrendezés fő célja vagy egyik fő célja, és semmilyen egyéb rendelkezés nem akadályozná az ilyen kedvezmény megadását (MLI, 7. cikk). Ez azt jelenti, hogy az adóhatóságok elutasíthatják a KAE-s kedvezményeket, ha az adózó nem tudja igazolni, hogy az ügyletnek valódi gazdasági célja volt az adóoptimalizáláson túl.
• Minimális Adóztatási Küszöb (Minimum Standard): Az MLI bevezeti a visszaélések elleni szabályok minimális standardját, amely magában foglalja a PPT-t és/vagy a "leegyszerűsített előnykorlátozási (S-LOB)" rendelkezéseket.
• Résztvevő államok közötti viszony: Az MLI nem módosítja közvetlenül a KAE-eket, hanem azok mellett, azokkal párhuzamosan működik. Egy adott KAE akkor módosul az MLI által, ha mindkét szerződő állam ratifikálta az MLI-t, és mindkét állam azonos opciókat választott az MLI rendelkezéseire vonatkozóan. Fontos ellenőrizni az egyes KAE-ek MLI-s statuszát az OECD honlapján.

Romániai Vállalkozás Alapításának Költsége és Időterve 2026-ban

Az alábbi táblázat egy általános áttekintést nyújt egy Romániában alapítandó SRL (Societate cu Răspundere Limitată – Kft.) indulási költségeiről és időtervéről, ami releváns lehet a külföldi befektetők számára.

Megjegyzés: Az árak és időtartamok becsültek, a szolgáltatótól és a specifikus igényektől függően változhatnak. Az alaptőke összege egy letét, ami a cég rendelkezésére áll majd. Az SRL minimális alaptőkéje Legea nr. 239/2025 értelmében 500 RON.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) a Kettős Adózási Egyezményekről Romániában 2026

1. Mi az a Kettős Adózási Egyezmény (KAE) és miért fontos a külföldi befektetők számára?

A KAE egy kétoldalú nemzetközi szerződés két ország között, amelynek célja a jövedelmek és vagyontárgyak kettős adóztatásának elkerülése. Fontos a külföldi befektetők számára, mert meghatározza, hogy melyik országnak van adóztatási joga bizonyos jövedelemtípusok (pl. osztalék, kamat, jogdíj) után, általában csökkentve a forrásadó-kulcsokat, és mechanizmusokat biztosít a kettős adóztatás elkerülésére (pl. adóhitel). Ez növeli a befektetések kiszámíthatóságát és csökkenti az adóterheket.

2. Milyen típusú jövedelmekre vonatkoznak a KAE-ek, és hogyan befolyásolják azokat?

A KAE-ek általában a széles skálájú jövedelmekre vonatkoznak, mint például az üzleti nyereség, osztalékok, kamatok, jogdíjak, tőkenyereség, ingatlannal kapcsolatos jövedelem, független és függő foglalkoztatásból származó jövedelem, és nyugdíjak. Befolyásolják azokat azáltal, hogy elosztják az adóztatási jogokat a szerződő államok között, korlátozzák a forrásadó mértékét, és előírják a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló módszert (pl. adóhitel vagy adómentesség).

3. Hogyan igazolhatom az adóügyi illetőségemet Romániában a KAE-ek alkalmazásához?

Ahhoz, hogy egy román rezidensként igénybe vegye a KAE-ek által biztosított kedvezményeket egy másik országban, be kell szereznie egy illetőségigazolást az ANAF-tól (Agenția Națională de Administrare Fiscală). Ezt a Certificat de rezidență fiscală-t (Formular 600 - Cerere de eliberare a certificatului de rezidență fiscală) kell benyújtania a külföldi kifizetőnek. Ugyanígy, ha egy nem romániai rezidens akar kedvezményeket igénybe venni Romániában, neki kell bemutatnia a saját országa adóhatósága által kibocsátott illetőségigazolást. (HG nr. 1/2016).

4. Mi a különbség az adóhitel és az adómentesség módszer között a kettős adóztatás elkerülésére?

• Adóhitel módszer: A rezidens állam lehetővé teszi, hogy az adózó levonja a Romániában fizetendő adójából azt az adót, amelyet ugyanazon jövedelem után már kifizetett a másik országban. Az adóhitel összege azonban nem haladhatja meg azt az adóösszeget, amelyet a Románia az adott jövedelemre kivetne. (Legea nr. 227/2015, art. 23)
• Adómentesség módszer: A rezidens állam teljesen mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amely a forrásállamban már adózott. Ez a módszer Romániában ritkább, de az uniós jog (pl. anya- és leányvállalatokról szóló irányelv) egyes esetekben alkalmazhatja. (Legea nr. 227/2015, art. 43^1)

5. Az MLI (Multilaterális Egyezmény) hogyan befolyásolja a Román KAE-eket?

Az MLI (Legea nr. 5/2022) modernizálja Románia számos kétoldalú KAE-jét anélkül, hogy azokat közvetlenül felülírná. Fő hatása az, hogy bevezeti az "adózási egyezmény visszaélés elleni szabályait", mint például a Fő Cél Tesztet (Principal Purpose Test – PPT) (MLI, 7. cikk). Ez azt jelenti, hogy ha egy ügylet fő célja az adóelőny megszerzése volt egy KAE alapján, akkor az adóhatóságok megtagadhatják a kedvezmények nyújtását. Fontos ellenőrizni, hogy az adott KAE MLI által módosult-e, és ha igen, milyen specifikus rendelkezések léptek életbe.

6. Milyen forrásadó-kulcsok vonatkoznak az osztalékokra, kamatokra és jogdíjakra Romániában 2026-ban?

A belföldi román jogszabályok (Legea nr. 227/2015, art. 224 alin. (1)) szerint a nem rezidenseknek fizetett osztalékra, kamatra és jogdíjra általában 16%-os forrásadó vonatkozik. Az osztalékokra a romániai jogi személyek által fizetve 16% (Legea nr. 227/2015, art. 41 alin. (4)). Azonban, ha Románia és a nem rezidens rezidencia országa között van érvényes KAE, vagy ha uniós irányelv (pl. anya-leányvállalatokról szóló irányelv) alkalmazható, akkor az alacsonyabb kulcs, vagy akár teljes mentesség is alkalmazható.

7. Mi történik, ha nincs KAE Románia és a nem rezidens országa között?

Amennyiben nincs érvényes KAE Románia és a nem rezidens ország között, akkor a jövedelemre a román belföldi adótörvénykönyv (Legea nr. 227/2015) által előírt forrásadó-kulcsok vonatkoznak, ami általában 16% (Legea nr. 227/2015, art. 224 alin. (1)) a legtöbb jövedelemtípus esetében. Ezenkívül a nem rezidens országában is adózhat a jövedelem után, kettős adóztatást eredményezve, hacsak az adott ország belföldi joga nem rendelkezik egyoldalú kettős adóztatás elkerülési szabályokkal.

8. Hogyan befolyásolja az EU jog a KAE-ek és a román adójog viszonyát?

Az EU jog, különösen az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv (2011/96/EU) és a kamat- és jogdíjirányelv (2003/49/EK), elsőbbséget élvez a belföldi román jog és gyakran a KAE-ek rendelkezéseivel szemben az EU tagállamok közötti tranzakciók esetén. Ezek az irányelvek bizonyos feltételek mellett teljes adómentességet biztosíthatnak az osztalék-, kamat- és jogdíjáramlásokra vonatkozóan, túllépve a KAE-ekben meghatározott alacsonyabb kulcsokon (Legea nr. 227/2015, art. 43^1 és art. 224^1).

9. Mi a ReGES (volt ReGES) szerepe a romániai foglalkoztatásban?

A ReGES (Registrul General de Evidență a Salariaților) a romániai munkaügyi nyilvántartási rendszer, amely 2026-tól felváltja a korábbi ReGES rendszert. Minden romániai munkáltató köteles rögzíteni és módosítani a munkaszerződéseket, a munkavállalók adatait, a munkaviszony kezdetét és végét, a fizetési adatokat és egyéb releváns információkat a ReGES rendszerben, még a munkavégzés megkezdése előtt. Ez a rendszer a munkaügyi ellenőrzések alapját képezi és biztosítja az átláthatóságot a foglalkoztatásban (Legea nr. 53/2003 – Codul Muncii, art. 16 alin. (1^1)).

10. Mennyi a minimális alaptőke egy SRL alapításához Romániában 2026-ban?

2026-tól a Legea nr. 239/2025 törvény értelmében a Societate cu Răspundere Limitată (SRL) esetében a minimális alaptőke 500 RON. Ez egy bankszámlán letétbe helyezendő összeg a cégalapítás során.

---

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon szakosodott ügyvédhez.