Adóügyi Törvénykönyv 2026: Változások Vállalkozásoknak

Ügyvédként, több mint két évtizedes tapasztalattal a román jogszabályokban, a jogszabályi változások hatásainak elemzésére szakosodva, kritikus pillanatot látunk az üzleti környezet és a polgárok számára a 2026. január 1-jén hatályba lépő számos rendelkezés révén, amelyeket a 141/2025. számú törvény, a 89/2025. számú sürgősségi kormányrendelet és a 156/2024. számú sürgősségi kormányrendelet az Adóügyi Törvénykönyvről szóló 227/2015. számú törvény módosításával és kiegészítésével hozott. Ez a széleskörű jogszabályi módosítás, amelyet gyakran általánosan „frissített Adóügyi Törvénykönyv 2026” néven emlegetnek, jelentős változásokat eredményez, amelyek szigorú elemzést és előzetes felkészülést tesznek szükségessé a megfelelés érdekében.

1. Mi változott és miért fontos

A 141/2025. számú törvény, a 89/2025. számú és a 156/2024. számú sürgősségi kormányrendelet által bevezetett fő újdonság, amely 2026-tól alkalmazandó, az adókeret lényeges felülvizsgálata, a közpénzügyek stabilizálására és az állami költségvetésbe történő bevételek hatékonyabb beszedésére összpontosítva. A mikrovállalkozások adóztatásának módosításaitól az új küszöbértékekig és adókulcsokig, valamint a társadalombiztosítási járulékok és az ingatlanadó területén bekövetkezett változásokig, a jogszabálycsomag újrafogalmazza, hogyan működnek a vállalkozások és hogyan kezelik a polgárok személyes pénzügyeiket. Ezek az kiigazítások alapvetőek mindenki számára, aki gazdasági tevékenységet folytat vagy tulajdonnal rendelkezik, és potenciálisan módosíthatják az üzleti stratégiákat és a személyes költségvetéseket.

E módosítás célja egyrészt az adóelkerülés csökkentése és az adóalap kiterjesztése, másrészt pedig a nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint a posztpandémiás és regionális konfliktusos jelenlegi gazdasági környezet által előírt követelményekhez és ajánlásokhoz való igazodás. Ezen változások figyelmen kívül hagyása további költségekhez és a meg nem felelés kockázatához vezethet.

2. Az új jogszabály főbb rendelkezései

A 141/2025. számú törvény, a 89/2025. számú és a 156/2024. számú sürgősségi kormányrendelet 2026. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezései számos alapvető módosítást vezetnek be az Adóügyi Törvénykönyvbe. Részletezzük a legrelevánsabb szempontokat:

2.1. Új küszöbértékek és szabályok a mikrovállalkozások számára

Az egyik leginkább várt és vitatott módosítás a mikrovállalkozások rendszerét érinti. Míg korábban a besorolási küszöb 500.000 euró volt, és az adózás bevételeken alapult, a 156/2024. számú és a 89/2025. számú sürgősségi kormányrendelet 2026. január 1-jétől lényegesen módosítja ezt a rendszert. A besorolási küszöb 100.000 euróra csökken (OUG 156/2024, az Adóügyi Törvénykönyv 47. cikke (1) bekezdésének c) pontja). Továbbá a tanácsadási és menedzsment bevételek arányára vonatkozó korlát (korábban a teljes bevétel 20%-a) 2025-től megszűnt, és bevezetik az egységes 1%-os adókulcsot (OUG 89/2025). Megmarad a legalább egy teljes munkaidős alkalmazottra vonatkozó feltétel, és a rendszerből való kilépésre vonatkozó szabályok az adóév folyamán is alkalmazandók.

• Mi volt: 2024-ben 500.000 eurós bevételi küszöb, tevékenységi korlátozásokkal és legalább egy alkalmazottra vonatkozó feltétellel.
• Mi most (2026-tól): A küszöb 100.000 euróra csökken (OUG 156/2024), és továbbra is feltétel legalább egy teljes munkaidős alkalmazott ( Legea nr. 227/2015) (a PFA-k nem tartoznak a mikrovállalkozási adórendszer hatálya alá), a tanácsadási bevételek arányára vonatkozó korlát 2025-től megszűnt ( Legea nr. 227/2015), és bizonyos tevékenységek esetén kizárások érvényesek. A cél a könnyű rendszerhez való hozzáférés korlátozása a nagyvállalatok vagy azok számára, akiknek nyereségadót kellene fizetniük. Egyértelmű elhatárolás a kis- és közepes méretű Kft-k között.

2.1.1. Részletes feltételek a mikrovállalkozások adórendszerének alkalmazásához

A 156/2024. számú sürgősségi kormányrendelet módosításai értelmében a mikrovállalkozási adórendszer (impozitul pe veniturile microîntreprinderilor) alkalmazásához 2026-tól az alábbi feltételeket és pontosításokat kell figyelembe venni (Legea nr. 227/2015):

• A társaság bevételének nem szabad meghaladnia a 100.000 eurót az előző adóévben (Legea nr. 227/2015, art. 47(1)(c), OUG nr. 156/2024).
• A legalább 500 RON jegyzett tőke nem a mikrovállalkozási adórendszer feltétele, hanem az újonnan alapított SRL-ekre vonatkozó társasági jogi követelmény. (Legea nr. 239/2025, 2025.12.18-tól, módosítja a Legea societăților nr. 31/1990-et).
• A társaság alkalmazzon legalább egy teljes munkaidős alkalmazottat (contract individual de muncă cu normă întreagă). Az újonnan alapított cégeknek az alapítástól számított 30 napon belül kell teljesíteniük ezt a feltételt. (Legea nr. 227/2015).
• A tanácsadási és menedzsment szolgáltatásokból származó bevételekre vonatkozó 20%-os korlát 2025-től megszűnt (Legea nr. 227/2015).
• A társaság nem végez olyan tevékenységeket, amelyek kizárják a mikrovállalkozási adórendszerből (pl. banki, biztosítási, szerencsejáték tevékenységek) (Legea nr. 227/2015).
• A társaságban közvetlenül vagy közvetve 25%-ot meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tagoknak vagy részvényeseknek egyetlen jogi személyt kell kijelölniük a mikrovállalkozási adórendszer alkalmazására (Legea nr. 227/2015).

2.1.2. Adókulcsok és számítás

2026-ban az adókulcs egységesen 1% a mikrovállalkozások számára (a 1%-os kulcs már nem alkalmazandó), és kötelező feltétel a legalább egy teljes munkaidős alkalmazott (contract individual de muncă cu normă întreagă) foglalkoztatása (Legea nr. 227/2015).

A mikrovállalkozás adója a negyedévente összesített bevételek alapján kerül kiszámításra, és a negyedévet követő hónap 25. napjáig kell befizetni (Legea nr. 227/2015).

2.1.3. Átállás a nyereségadó rendszerre (impozit pe profit)

A mikrovállalkozás elveszíti a mikrovállalkozási státuszt, és nyereségadóssá válik az adóév kezdete óta, ha:

• Bármely negyedévben átlépi a 100.000 eurós bevételi küszöböt. Az ebből eredő nyereségadót attól a negyedévtől kezdve kell kiszámítani, amikor a küszöböt túllépték (Legea nr. 227/2015).
• Nem teljesíti az alkalmazottakra vonatkozó feltételt.
• A tanácsadási/menedzsment bevételek meghaladják a 20%-ot.
• Olyan tevékenységet kezd el, amely kizárja a rendszerből.

Az átállás napjától a társaságnak be kell jelentenie az adóhatóságnál az adórendszer változását 15 napon belül (Legea nr. 227/2015).

2.2. A társadalombiztosítási járulékok (CAS és CASS) módosításai

2.2.1. Módosítások a CAS (Társadalombiztosítási Járulék) területén

A CAS alapja 2026-tól a bruttó minimálbér legalább 12-szerese lesz (Legea nr. 227/2015). Ez azt jelenti, hogy azoknak a személyeknek, akik PFA-ként vagy más, nem alkalmazotti jellegű tevékenységet végeznek és nettó jövedelmük meghaladja a minimálbért, magasabb CAS járulékot kell fizetniük, mint korábban, amikor a minimálbér háromszorosa volt a plafon. A járulék mértéke továbbra is 25% (Legea nr. 227/2015), de a számítási alap megnövekedett.

Példa: A 2026-os számításokhoz használt bruttó minimálbér 4.050 RON (január 1-jén hatályos), így a CAS alapja legalább 48.600 RON (4.050 RON * 12). A fizetendő CAS tehát legalább 12.150 RON évente (48.600 RON * 25%).

2.2.2. Módosítások a CASS (Egészségbiztosítási Járulék) területén

A CASS tekintetében is jelentős változások lépnek életbe. A CASS alapja az egy éves minimálbér 6 és 24-szerese közötti sávban helyezkedik el, a jövedelemtől függően (Legea nr. 227/2015).

• Ha az éves nettó jövedelem 6 és 12 minimálbér között van: A CASS alapja 6 minimálbér.
• Ha az éves nettó jövedelem 12 és 24 minimálbér között van: A CASS alapja 12 minimálbér.
• Ha az éves nettó jövedelem meghaladja a 24 minimálbért: A CASS alapja 24 minimálbér.

A CASS járulék mértéke továbbra is 10% (Legea nr. 227/2015).

Példa: A 2026-os számításokhoz használt bruttó minimálbér 4.050 RON. A küszöbértékek: 24.300 RON (6x), 48.600 RON (12x) és 97.200 RON (24x).

• Ha az éves nettó jövedelem 30.000 RON (a 6-szoros és 12-szeres küszöbérték között), a CASS alapja a 6-szoros küszöbérték (24.300 RON), a CASS díj pedig 2.430 RON.
• Ha az éves nettó jövedelem 60.000 RON (a 12-szeres és 24-szeres küszöbérték között), a CASS alapja a 12-szeres küszöbérték (48.600 RON), a CASS díj pedig 4.860 RON.
• Ha az éves nettó jövedelem 100.000 RON (meghaladja a 24-szeres küszöbértéket), a CASS alapja a 24-szeres küszöbérték (97.200 RON), a CASS díj pedig 9.720 RON.

Ezek a változások jelentős terhet róhatnak az egyéni vállalkozókra és a szabadúszókra, akiknek át kell értékelniük jövedelemstruktúrájukat és adótervezésüket.

2.3. Ingatlanadó változások (Impozitul pe clădiri și terenuri)

A 239/2025. számú törvény fontos módosításokat vezet be az ingatlanadóra vonatkozóan is, mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek esetében, 2026. január 1-jétől (Legea nr. 227/2015, Titlul IX). A fő cél az adóbeszedés hatékonyságának növelése és az ingatlanok valós piaci értékéhez való közelebb hozása.

2.3.1. Magánszemélyek ingatlanadója

A legfontosabb változás az, hogy az ingatlanok adóztatását egy új, taxálási érték (valoarea impozabilă) rendszer alapján fogják végezni, amely figyelembe veszi az ingatlan valós piaci értékét, a hivatalos értékbecslések alapján (Legea nr. 227/2015). Eddig az adó a földhivatali bejegyzésben szereplő értéken alapult, amelyet általában nem aktualizáltak rendszeresen.

• Taxálási érték: A helyi adóhatóságok által ötévente elvégzett tömeges értékbecslés (Legea nr. 227/2015).
• Adókulcs: A helyi tanácsok határozzák meg, 0,1% és 0,2% között (Legea nr. 227/2015).
• Büntetések: Jelentős (30%-os) adóemelés abban az esetben, ha a magánszemély nem aktualizálja az ingatlan értékét (Legea nr. 227/2015).

2.3.2. Jogi személyek ingatlanadója

Jogi személyek esetében az ingatlanadó kulcsát a helyi tanácsok határozzák meg, és az adózás alapja továbbra is az épületek adóztatási értéke marad, amelyet az Adóügyi Törvénykönyv szabályai szerint állapítanak meg (Legea nr. 227/2015).

• Adókulcsok kereskedelmi épületek esetében: 0,2% és 1,3% között (Legea nr. 227/2015).
• Adókulcsok lakóépületek esetében (jogi személy tulajdonában): 0,08% és 0,2% között (Legea nr. 227/2015).
• Helyi tanácsok szerepe: A helyi tanácsoknak joguk van az adókulcsok pontos meghatározására a törvényi kereteken belül.

Az új rendszer bevezetése miatt az ingatlantulajdonosok jelentős adónövekedésre számíthatnak, különösen a nagyvárosokban és a kereskedelmi ingatlanok esetében, ahol az értékbecslések várhatóan magasabb értéket mutatnak majd.

2.4. Hozzáadottérték-adó (ÁFA) változások

A 141/2025. számú törvény számos módosítást hoz az ÁFA rendszerben is, 2025. augusztus 1-jétől (Legea nr. 227/2015, Titlul VII). A legfontosabb változás a standard ÁFA kulcs 21%-ra emelése (Legea nr. 141/2025).

2.4.1. Standard ÁFA kulcs emelése és csökkentett kulcsok

• 21% standard ÁFA kulcs: A legtöbb termék és szolgáltatás esetében érvényes 2025. augusztus 1-jétől (korábban 19%) (Legea nr. 227/2015).
• 11%-os egységes csökkentett ÁFA-kulcs: 2025. augusztus 1-jétől ez a kulcs váltja fel a korábbi 9%-os és 5%-os kulcsokat, és olyan kategóriákra vonatkozik, mint az élelmiszerek, gyógyszerek, vendéglátás, könyvek és kulturális szolgáltatások (Legea 141/2025).

Ez az emelés közvetlen hatással lesz a fogyasztói árakra és a vállalkozások likviditására. A vállalkozásoknak felül kell vizsgálniuk árképzési stratégiáikat és szerződéseiket, hogy figyelembe vegyék az új ÁFA kulcsot.

2.4.2. ÁFA küszöbök és regisztráció

Az ÁFA-regisztráció küszöbértéke 2025. szeptember 1-jétől 395.000 lei (Legea nr. 227/2015, art. 310, OG nr. 22/2025). Fontos megjegyezni, hogy az ezen küszöb feletti árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak kötelező az ÁFA-regisztráció.

2.5. Más jelentős változások

• Jövedelemadó (Impozitul pe venit) módosítások: Nincsenek alapvető változások a jövedelemadó kulcsban (10%), azonban az egyes jövedelemtípusokra vonatkozóan szigorodnak a levonási szabályok és bővítik a közterhek alapját (Legea nr. 227/2015, Titlul IV).
• Különleges adók és illetékek: Egyes termékekre (pl. dohány, alkohol) kivetett különleges adók (accize) emelkedése várható, a harmonizáció jegyében az uniós szabályokkal (Legea nr. 227/2015, Titlul VIII).
• Elektronikus számlázás és e-Transport kiterjesztése: Az elektronikus számlázás a belföldi ügyletekre vonatkozik, míg az e-Transport a magas fiskális kockázatú termékek belföldi közúti szállítására és a nemzetközi közúti áruszállításra terjed ki, a jogszabályi feltételek szerint, a nyomon követhetőség és az adóelkerülés elleni küzdelem jegyében (OUG nr. 120/2021, OUG nr. 41/2022, OUG nr. 43/2024).

3. Megfelelési ellenőrzőlista a vállalkozások számára

A 2026-os Adóügyi Törvénykönyv változásaihoz való felkészülés érdekében a vállalkozásoknak érdemes egy átfogó ellenőrzőlistát követniük:

• Pénzügyi elemzés: Számítsa ki a mikrovállalkozási adórendszerben maradás vagy a nyereségadó rendszerre való áttérés várható adóterhét.
• Alkalmazotti feltételek: Ellenőrizze, hogy a mikrovállalkozás megfelel-e a legalább egy teljes munkaidős alkalmazottra vonatkozó feltételnek, és szükség esetén tervezze meg az alkalmazottak felvételét vagy szerződtetését. Használja a ReGES rendszert.
• Tevékenységi kör elemzése: Vizsgálja meg a CAEN kódokat és a tanácsadási/menedzsment bevételek arányát. Amennyiben szükséges, módosítsa a tevékenységi körét, vagy készüljön fel a nyereségadó rendszerre való átállásra.
• ÁFA regisztráció: Ha a 100.000 eurós küszöb meghaladása miatt nyereségadóssá válik, ellenőrizze az ÁFA regisztráció kötelezettségét.
• Ingatlanértékelés: Jogi személyek esetében biztosítsa az ingatlanok pontos és naprakész értékbecslését, és készüljön fel a magasabb ingatlanadó lehetséges fizetésére.
• Szerződések felülvizsgálata: Tekintse át az ügyfelekkel és beszállítókkal kötött szerződéseket az új ÁFA kulcsok és adóterhek szempontjából.
• Szoftver frissítések: Biztosítsa, hogy a számviteli és ERP rendszerek készen állnak a 2026-os adóváltozásokra, beleértve az új ÁFA kulcsot és az e-számlázási követelményeket.
• Jogi tanácsadás: Konzultáljon szakértő ügyvéddel az egyedi helyzetének felmérése és a jogi megfelelés biztosítása érdekében.
• Képzések: Biztosítson képzést a pénzügyi és számviteli osztályon dolgozó munkatársaknak a változások megértése és alkalmazása érdekében.
• Készletgazdálkodás: Az ÁFA emelkedése hatással lehet a készleten lévő áruk értékére, felül kell vizsgálni a készletgazdálkodási stratégiákat.

4. Összehasonlító táblázatok és gyakorlati példák

A változások jobb megértése érdekében tekintsünk meg néhány összehasonlító táblázatot és gyakorlati példát.

4.1. Mikrovállalkozási adórendszer: Előtte és Utána (2025 vs. 2026)

4.2. ÁFA kulcsok: Előtte és Utána (2025 vs. 2026)

5. Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) a 2026-os Adóügyi Törvénykönyvről

📖 Ajánlott olvasmány: Szoftverfejlesztési Szerződések Romániában: IP, Elfogadás, Garancia

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai szabadúszó adózás 2026: Teljes útmutató

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai Mikro-vállalkozói Adózás 2026 – Teljes Útmutató

---

📖 Ajánlott olvasmány: Navigálás a romániai mikrovállalkozási adórendszerben 2026

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai kriptoadó-bevallási kötelezettségek 2026-ban

Kapcsolódó Források és Cikkek

📖 Ajánlott olvasmány: Román Öröklési Jog 2026: Útmutató Külföldieknek

5.1. Melyik törvény vezette be a 2026-os adóváltozásokat?

A 2026-tól hatályos adóváltozásokat elsősorban a 141/2025. számú törvény (Legea nr. 141/2025), a 89/2025. számú és a 156/2024. számú sürgősségi kormányrendelet vezette be, amelyek az Adóügyi Törvénykönyvről szóló 227/2015. számú törvény számos rendelkezését módosítják és kiegészítik. A 141/2025. számú törvény a 2026. január 1-jétől felosztott osztalékokra 16%-os adót, a 89/2025. számú sürgősségi kormányrendelet 2026. január 1-jétől egységes 1%-os mikrovállalkozási adókulcsot, a 156/2024. számú sürgősségi kormányrendelet pedig ugyanezen időponttól 100.000 eurós mikrovállalkozási bevételi küszöböt vezetett be.

5.2. Milyen minimális jegyzett tőke szükséges egy SRL (Kft.) alapításához 2026-tól?

5.3. Az 500.000 eurós bevételi küszöb változott a mikrovállalkozások számára?

Igen, a bevételi küszöb 100.000 euróra csökkent 2026-ban (Legea nr. 227/2015, art. 47(1)(c), OUG nr. 156/2024), és a mikrovállalkozási rendszerhez való hozzáférés korábbi feltételei közül több továbbra is érvényes. Ezek közé tartozik a legalább egy teljes munkaidős alkalmazott megléte, a tanácsadási/menedzsment bevételek korlátozása viszont 2025-től megszűnt (Legea nr. 227/2015).

5.4. Mi történik, ha egy mikrovállalkozás nem felel meg az alkalmazotti feltételnek 2026-ban?

Ha egy mikrovállalkozás 2026-ban nem rendelkezik legalább egy teljes munkaidős alkalmazottal, akkor elveszíti a mikrovállalkozási státuszt, és az adóév elejétől nyereségadóssá válik (impozit pe profit). Ebben az esetben a társaságnak 15 napon belül értesítenie kell az ANAF-ot a változásról (Legea nr. 227/2015).

5.5. Mennyire emelkedik az ÁFA kulcs 2026-ban Romániában?

A standard ÁFA kulcs 19%-ról 21%-ra emelkedett 2025. augusztus 1-jétől (Legea 141/2025).

5.6. Hogyan befolyásolják az új szabályok az ingatlanadót?

Az ingatlanadó számítása 2026-tól az ingatlanok tömeges értékbecslése (valoarea impozabilă) alapján történik majd (Legea nr. 227/2015). Ez várhatóan az ingatlanadónk emelkedéséhez vezet, különösen a kereskedelmi ingatlanok és a magasabb piaci értékű lakóingatlanok esetén.

5.7. Miben más a REGES-ONLINE rendszer, mint a korábbi Revisal?

A REGES-ONLINE (Registrul General de Evidență a Salariaților) a korábbi Revisal rendszer továbbfejlesztett változata, amelyet 2025. március 31-jén vezettek be, és amelyre az átállás határideje 2025. december 31. volt. Bár a funkciói hasonlóak (munkaszerződések, adatok bejelentése), a REGES-ONLINE modernizált platformot és kiterjesztett funkcionalitást kínál a munkavállalói adatok hatékonyabb kezelésére és a hatóságokkal való gyorsabb kommunikációra (HG nr. 295/2025, OUG nr. 46/2025).

5.8. Hogyan érinti a CAS és CASS módosítása az egyéni vállalkozókat (PFA)?

Az egyéni vállalkozók (PFA) számára a CAS (társadalombiztosítási járulék) alapja 2026-tól a bruttó minimálbér legalább 12-szerese lesz (Legea nr. 227/2015). A CASS (egészségbiztosítási járulék) esetében a számítási alap a nettó éves jövedelemtől függően, a minimálbér 6, 12 vagy 24-szerese lehet. Ez szignifikánsan növelheti a PFA-k által fizetendő járulékokat (Legea nr. 227/2015).

5.9. Milyen változások vannak az e-számlázás és e-Transport rendszerben?

2026-ban az elektronikus számlázási (e-Factura) rendszer kötelező jellege a belföldi ügyletek számlázására vonatkozik a jogszabályi feltételek szerint, míg az e-Transport rendszer a magas fiskális kockázatú termékek belföldi közúti szállítására és a nemzetközi közúti áruszállításra terjed ki, nem minden belföldi termékszállításra. Ez a cél az adócsalás elleni küzdelem és az adózói nyomon követhetőség növelése (OUG nr. 120/2021, OUG nr. 41/2022, OUG nr. 43/2024).

5.10. Milyen gyakran kell aktualizálni az ingatlanok értékbecslését magánszemélyek esetében az ingatlanadó szempontjából?

A 2026-os új szabályok szerint a helyi adóhatóságoknak ötévente kell tömeges értékbecslést végezniük az ingatlanokról (Legea nr. 227/2015). Ha a magánszemély nem aktualizálja az ingatlan értékét (pl. különleges események, mint felújítás után), akár 30%-os adóemelésre is számíthat.

📚 Kapcsolódó Források

• Jogi Szolgáltatások
• Konzultáció

---

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon szakosodott ügyvédhez.

A hivatkozott jogszabályt a cikk megírása óta módosították. Az aktuális egységes szerkezetű változatot a legislatie.just.ro oldalon ellenőrizze.