Román Öröklési Jog 2026: Útmutató Külföldieknek

Frissítve 2026. Ez a cikk a 2026-ban hatályos jogi keretet tükrözi.

Összefoglalás

A román öröklési jog mind a törvényes (végrendelet nélküli), mind a végrendeleti öröklésről rendelkezik, átfogóan szabályozva az elhunyt vagyonának átszállását. A jogrendszer alapvető célja az elhunyt utolsó akaratának érvényesítése, miközben biztosítja a közeli családtagok – különösen a leszármazók, a túlélő házastárs és a felmenők – védelmét a kötelesrész (rezerva succesorală) intézményén keresztül. Románia, mint az Európai Unió tagállama, maradéktalanul alkalmazza az EU 650/2012 rendeletet (ismert Brüsszel IV. rendeletként is) a határon átnyúló öröklési ügyekben. Ez a rendelet kulcsfontosságú, mivel meghatározza, hogy az öröklés rendezésére melyik ország joga alkalmazandó, főszabályként az elhunyt utolsó szokásos lakhelyét tekintve összekötő tényezőnek. Romániában továbbra sincs öröklési adó a 2026-os jogi környezetben sem – az örökölt eszközök mentesülnek a jövedelemadó alól, ami jelentős előnyt jelent a nemzetközi öröklési tervezés során.

A Román Öröklési Jog Áttekintése

A román öröklési jog részletes szabályozását a Polgári Törvénykönyv (Codul Civil), melyet a Legea nr. 287/2009 hagyott jóvá, tartalmazza. Az öröklésre vonatkozó rendelkezések a 953-1163. cikkelyekben találhatók, melyek teljeskörűen lefedik a hagyaték megnyílásától kezdve az öröklési bizonyítvány kiállításáig tartó folyamatot, beleértve a törvényes és végrendeleti öröklés eseteit, az örökösök jogait és kötelezettségeit, valamint a hagyaték felosztásának szabályait. A jogrendszer kihívása az, hogy egyensúlyt teremtsen az egyén végrendeleti szabadsága és bizonyos, a jog által szigorúan védett családtagok (az úgynevezett kötelesrészre jogosultak) érdekei között.

A határon átnyúló vagyonok kezelése, amelyek egyre gyakoribbak, ahogy a külföldiek befektetnek, munkát vállalnak és letelepednek Romániában, különös jelentőséggel bír. Az EU 650/2012 számú öröklési rendelet (Brüsszel IV) alkalmazása elengedhetetlen a joghatóság és az alkalmazandó jog meghatározásában. Ez a rendelet lehetővé teszi a személyek számára, hogy – bizonyos feltételek mellett – megválasszák a nemzeti jogukat az öröklésük irányítására, még akkor is, ha nem ott van a szokásos lakóhelyük. Ez a rugalmasság különösen fontos a multinacionális családok és az ingatlanbefektetők számára.

Törvényes (Végrendelet Nélküli) Öröklés (Moștenire Legală)

Amikor egy személy érvényes végrendelet nélkül hal meg, a román jog a négy örökösi osztály elvén alapuló, szigorú sorrendben határozza meg az örökösöket. Ez a hierarchia biztosítja, hogy a legközelebbi rokonok részesüljenek a hagyatékból, az elsődleges családtagokat előtérbe helyezve. A Polgári Törvénykönyv részletesen szabályozza ezt az elvet a 963-981. cikkelyekben.

I. Osztály: Leszármazók (Descendenții) (Codul Civil, art. 964 alin. (1) lit. a))

• Ide tartoznak az elhunyt gyermekei, unokái, dédunokái, korlátozás nélkül, függetlenül attól, hogy házasságból, házasságon kívül vagy örökbefogadás útján születtek.
• Az örökség a gyermekek között egyenlő arányban oszlik meg.
• Az unokák és további leszármazók képviselet útján (prin reprezentare) örökölnek, ami azt jelenti, hogy ha szülőjük (az elhunyt gyermeke) már elhunyt, az ő részét megöröklik. Például, ha az elhunytnak két gyermeke volt, akik közül az egyik él, a másik pedig elhunyt, de két gyermeket hagyott maga után, akkor az élő gyermek az örökség felét kapja, a két unoka pedig a másik felét egyenlő arányban (azaz negyed-negyed részt).

II. Osztály: Felmenők és Kiemelt Mellékági Rokonok (Ascendenții privilegiați și Colateralii privilegiați) (Codul Civil, art. 964 alin. (1) lit. b))

• Ebbe az osztályba tartoznak az elhunyt szülei (ascendenții privilegiați), valamint a testvérei és azok leszármazottai (colateralii privilegiați).
• A szülők legalább az örökség ¼-ét kapják, ha van túlélő házastárs és/vagy testvérek is. Ha csak szülők és a túlélő házastárs vannak, a Polgári Törvénykönyv 975. cikke értelmében a szülők együttesen az örökség felét, vagy a negyedét öröklik, attól függően, hogy az elhunytnak volt-e testvére.
• A testvérek az elhunyt szüleivel együtt örökölnek. Az örökrészük megállapításakor figyelembe veszik, hogy az elhunytnak hány szülője van életben.

III. Osztály: Általános Felmenők (Ascendenții ordinari) (Codul Civil, art. 964 alin. (1) lit. c))

• Ez az osztály az elhunyt nagyszüleit, dédszüleit és az őket megelőző felmenőket foglalja magában.
• Ők csak akkor örökölnek, ha nincsenek az I. vagy a II. osztályba tartozó örökösök.
• Az örökség egyenlő arányban oszlik meg közöttük, ágról ágra.

IV. Osztály: Általános Mellékági Rokonok (Colateralii ordinari) (Codul Civil, art. 964 alin. (1) lit. d))

• Ide tartoznak a nagybácsik, nagynénik, unokatestvérek és minden más oldalági rokon, akik a 4. fokig (másodunokatestvér) állnak rokonságban az elhunyttal.
• Ezek a rokonok csak akkor örökölnek, ha nincsenek az I., II. vagy III. osztályba tartozó örökösök.
• Az arányok meghatározása a rokonsági fok és az ágak száma alapján történik.

Túlélő Házastárs Jogai (Soțul Supraviețuitor) (Codul Civil, art. 970-974)

A túlélő házastárs különleges helyzetet élvez a román öröklési jogban. Nem tartozik egyik osztályba sem, hanem önállóan örökölhet bármelyik örökösi osztállyal együtt. A túlélő házastárs örökrésze az örökösi osztálytól és a fennmaradó örökösök számától függően változik.

Emellett a túlélő házastársnak különleges joga van a közös lakás bútorai és háztartási eszközei (mobilier și obiecte de uz casnic) felett, függetlenül attól, hogy melyik osztályba tartozó örökösökkel örököl. Ez a jog azonban korlátozott és nem terjed ki a műtárgyakra vagy luxuscikkekre. Ezen felül, ha az elhunyt vagyonában szerepel az a lakóingatlan, amelyben a házastársak utolsó lakóhelye volt, a túlélő házastárs lakhatási jogot (drept de preemțiune la locuire) kaphat a Polgári Törvénykönyv 973. cikkének megfelelően, korlátozott időre, amennyiben másik lakása nincs.

Végrendeleti Öröklés (Dispoziții Testamentare)

A román jog teljes mértékben elismeri a végrendeleti szabadságot, melynek kereteit a Polgári Törvénykönyv 1034-1065. cikkei határozzák meg. Azonban ez a szabadság korlátozva van a kötelesrész intézménye által, amely bizonyos családtagok védelmét szolgálja.

Végrendelet Formái (Formele Testamentului)

A Polgári Törvénykönyv több típusú végrendeletet ismer el, amelyek eltérő formai és érvényességi feltételekkel rendelkeznek:

1. Kézírásos Végrendelet (Testament Olograf) (Codul Civil, art. 1041)

• Teljesen a végrendelkező keze írásával kell készültnek lennie.
• Kötelező dátumozni (év, hónap, nap) és aláírni a végrendelkező által.
• A legkevésbé formális, nem igényel tanúkat, sem közjegyzői hitelesítést.
• Előnye az egyszerűsége és a költséghatékonysága.
• Hátránya a nagyobb sérülékenység a meghamisítás, elvesztés vagy megsemmisülés ellen.
• Elhalálozás után, érvényességének megállapításához, közjegyzőnek kell bemutatni hitelesítés céljából és a hagyaték részeként nyilvántartásba venni (Codul Civil, art. 1052).

2. Hiteles (Közjegyzői) Végrendelet (Testament Autentic) (Codul Civil, art. 1043)

• Közjegyző által készített és hitelesített okirat.
• A végrendelkezőnek fel kell olvasnia, vagy a közjegyzőnek fel kell olvasnia a végrendelkező és két tanú jelenlétében, majd mindenki aláírja.
• A közjegyző ellenőrzi a végrendelkező képességét és a végrendelet tartalmának jogszerűségét.
• A közjegyzői végrendeletet bejegyzik a Nemzeti Közjegyzői Nyilvántartásba (Registrul Național Notarial de Evidență a Testamentelor – RNNEOS), ami biztosítja annak megőrzését és későbbi felkutathatóságát.
• Ez a forma nyújtja a legerősebb jogbiztonságot és a legnagyobb bizonyító erőt.

3. Speciális Formájú Végrendeletek (Testamente Privilegiate) (Codul Civil, art. 1047-1050)

• Ezek a végrendeletek rendkívüli körülmények között készülnek, amikor a végrendelkező nem tudja a hagyományos formákat alkalmazni (pl. katonai konfliktusok idején, tengeri utazások során, vagy járványügyi körülmények között, amikor a kommunikáció korlátozott).
• Csak korlátozott időre érvényesek (általában 6 hónapig a rendkívüli körülmények megszűnése után), utána elveszítik érvényüket, ha nem alakítják át őket hagyományos formába. Ilyen végrendeletek lehetnek a hajóskapitány, a katonai parancsnok vagy a kórházigazgató előtt készült végrendeletek.

Végrendeleti Szabadság és Korlátai – A Kötelesrész (Rezerva Succesorală) (Codul Civil, art. 1086-1090)

Bár a végrendelkezés szabadsága alapvető jog, a román jog erőteljesen védi bizonyos közeli hozzátartozók jogait azáltal, hogy számukra garantálja a hagyaték egy meghatározott, kötelező részét. Ezt nevezzük kötelesrésznek (rezerva succesorală). A kötelesrész azon vagyonrész, amelyet az örökhagyó semmilyen módon nem vonhat el a kötelesrészre jogosult örökösöktől, sem ajándékozással élők között (inter vivos), sem halál esetére szóló rendelkezéssel (mortis causa).

A kötelesrészre jogosultak (moștenitori rezervatari):

• Leszármazók (descendenții) – minden fokban
• Túlélő házastárs (soțul supraviețuitor)
• Felmenők (ascendenții privilegiați) – azaz a szülők

A kötelesrész mértéke minden jogosult esetében a törvényes örökrészük felét teszi ki.

Példa: Ha egy személynek van egy gyermeke és egy házastársa, és végrendeletileg mindent egy barátra hagy: Tehát a barát legfeljebb az örökség ½-ét kaphatja, ami a szabadon rendelhető rész. A gyermek és a házastárs követelhetik kötelesrészüket, ha az végrendeletileg sérül.

Határon Átnyúló Vagyonok és az EU 650/2012 Rendelet (Brüsszel IV) (Regulamentul (UE) nr. 650/2012)

Az Európai Unióban a határon átnyúló öröklési ügyekre az EU 650/2012 rendelet vonatkozik, amely 2015. augusztus 17-én lépett érvénybe és Románia is alkalmazza. Ez a rendelet jelentősen leegyszerűsíti a nemzetközi öröklést azáltal, hogy egységes szabályokat biztosít a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és a határozatok elismerésére.

A Fő Szabály: Az Elhunyt Szokásos Lakóhelye (Reședința obișnuită)

A rendelet fő elve, hogy az öröklés egészére az elhunyt halálakor érvényes szokásos lakóhelye szerinti állam joga az alkalmazandó (Regulamentul (UE) nr. 650/2012, art. 21). Ez az elv biztosítja, hogy egyetlen jogrendszer szabályozza a teljes hagyatékot, elkerülve a vagyon szétaprózódását különböző jogrendszerek között. Fontos megérteni, hogy a "szokásos lakóhely" fogalma nem feltétlenül azonos az állampolgársággal vagy a hivatalos lakcímmel. A bíróságok (illetve Romániában a közjegyzők) mérlegelik az elhunyt életének minden releváns körülményét az elmúlt néhány évben, hogy megállapítsák, hol volt a központja az életérdekeinek.

Jogválasztás Lehetősége (Professio Iuris) (Regulamentul (UE) nr. 650/2012, art. 22)

A rendelet egyik legfontosabb újítása, hogy lehetőséget biztosít az egyének számára, hogy jogválasztást (professio iuris) tegyenek. Egy végrendeletben vagy külön nyilatkozatban megtehetik, hogy az öröklésük egészére a nemzeti jogukat (azaz annak az államnak a jogát, amelynek állampolgárai) válasszák alkalmazandó jognak. Ez különösen hasznos azok számára, akik külföldön élnek, de azt szeretnék, hogy hazájuk öröklési joga rendezze a vagyonukat. A jogválasztásnak világosnak és egyértelműnek kell lennie. Ez a rendelkezés jelentős előnyökkel jár a nemzetközi öröklési tervezésben, lehetővé téve a jogbiztonság növelését és a bonyolult jogi konfliktusok elkerülését.

Európai Öröklési Bizonyítvány (Certificatul European de Succesiune – CES) (Regulamentul (UE) nr. 650/2012, art. 63)

A rendelet bevezette az Európai Öröklési Bizonyítványt (CES), egy olyan egységes dokumentumot, amelynek célja, hogy megkönnyítse az örökösök és hagyományosok jogainak gyakorlását és az öröklés hatékony rendezését a határon átnyúló öröklési ügyekben. A CES-t az érintett öröklési ügyben illetékes hatóság (Romániában a közjegyző) állítja ki. A CES:

• Igazolja az örökösök minőségét és a hagyatéki vagyonban való részesedésüket.
• Igazolja a hagyományosok jogait a hagyaték bizonyos elemeivel kapcsolatban.
• Leírja az örökösök vagy végrehajtók hatásköreit. A CES érvényes az összes tagállamban anélkül, hogy külön elismerési eljárásra lenne szükség, ezáltal nagyban hozzájárul a jogbiztonsághoz és a tranzakciós költségek csökkentéséhez.

Öröklési Adó és Egyéb Költségek Romániában 2026

Románia rendkívül kedvező adózási környezetet biztosít az öröklés tekintetében. A 2026-os jogi szabályozás szerint, ahogyan az a Legea nr. 227/2015 a Codului Fiscal (Adótörvénykönyv) rendelkezéseiből is kitűnik:

• Nincs öröklési adó: Az örökölt eszközök, beleértve az ingatlanokat, pénzösszegeket, részvényeket, cégrészesedéseket és ingóságokat, mentesülnek a jövedelemadó alól. Ez az adómentesség jelentős előny Romániában öröklő külföldiek számára, mivel számos más európai országban magas öröklési vagy vagyonátruházási adók terhelhetik a hagyatékot. (lásd: Codul Fiscal, Titlul IV, Capitolul I, art. 111 – Impozitul pe venituri din transferul proprietăților imobiliare). Az örökösöket nem terheli semmilyen közvetlen adó az öröklés miatt.

Azonban fontos megjegyezni, hogy bár nincs öröklési adó, bizonyos díjak és illetékek felmerülnek az öröklési eljárás során:

Öröklési Eljárás Romániában (Procedura Succesorală Notarială)

Az öröklési eljárás Romániában jellemzően közjegyző előtt zajlik, mivel a bírósági eljárás (dezbatere judiciară) csak akkor szükséges, ha az örökösök között vita merül fel.

1. Lépés: Az Örökség Megnyílása (Deschiderea Succesiunii)

Az öröklés az elhunyt halálának időpontjában és helyén nyílik meg (Codul Civil, art. 954). Ez az időpont kulcsfontosságú, mivel ettől kezdve kezdődnek a határidők az örökség elfogadására vagy visszautasítására (Codul Civil, art. 1103). Az illetékes közjegyző az, akinek illetékességi területén az elhunyt utolsó állandó lakcíme (ultimul domiciliu) volt (Legea nr. 36/1995 a notarilor publici și activității notariale, art. 76). Ha az elhunytnak nem volt Romániában lakcíme, akkor az örökség megnyílik azon a helyen, ahol a vagyonának többsége található.

2. Lépés: Öröklési eljárás Megindítása (Introducerea Cererii Succesorale)

Bármely érdekelt fél (örökös, hagyományos, hitelező, végrehajtó) (Codul Civil, art. 954) kérheti az öröklési eljárás megindítását a közjegyzőnél. Ehhez be kell nyújtani a következő dokumentumokat:

• Az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata (certificatul de deces).
• Az elhunyt utolsó lakhelyére vonatkozó igazolás.
• Az örökösök személyazonosító okmányai és rokoni kapcsolatukat igazoló dokumentumok (születési anyakönyvi kivonatok, házassági anyakönyvi kivonatok, stb.).
• Az elhunyt tulajdonában lévő vagyonról szóló dokumentumok (tulajdoni lapok, bankszámlakivonatok, cégkivonatok, stb.).
• Esetleges végrendelet.

3. Lépés: Az Örökség Elfogadására Vonatkozó Határidő (Termenul de Opțiune Succesorală)

Az örökösöknek határozniuk kell, hogy elfogadják-e (acceptare) vagy visszautasítják-e (renunțare) az örökséget. Ennek határideje a haláltól számított 1 év (Codul Civil, art. 1103). Fontos, hogy az örökség elfogadása explicit módon (nyilatkozat tétele közjegyző előtt) vagy implicit módon (örökösi cselekmények, pl. a vagyon kezelése) is megtörténhet.

• Explicit elfogadás: Közjegyző előtt tett nyilatkozat.
• Implicit elfogadás: Olyan cselekedetek végrehajtása, amelyek egyértelműen bizonyítják az örökösi szándékot (pl. adók befizetése, bérleti díjak beszedése az ingatlan után, hagyatéki vagyon értékesítése). 1 év után az elfogadás joga elévülhet (dreptul la opțiune succesorală se prescrie), és az érintett személy elveszíti öröklési jogát, mintha sosem lett volna örökös (Codul Civil, art. 1112).

4. Lépés: Öröklési Hagyatéki Tárgyalás (Dezbaterea Succesorală)

A közjegyző összehívja az örökösöket egy hagyatéki tárgyalásra, ahol:

• Megállapítják az örökösök körét és a rokonsági fokokat.
• Felmérik a hagyatéki vagyont (aktívák és passzívák).
• Megállapítják a hagyatékból származó minden egyes örökös részét, figyelembe véve a törvényes öröklés szabályait, a végrendeletet és a kötelesrészeket (Codul Civil, art. 1090).
• Ellenőrzik az esetleges ajándékozásokat és a kolláció (raportul donațiilor) szükségességét (Codul Civil, art. 1091-1100).
• Meghatározzák az esetleges hagyományokat (legat) és az azok teljesítésére vonatkozó kötelezettségeket.

5. Lépés: Öröklési Bizonyítvány Kiállítása (Certificat de Moștenitor) (Legea nr. 36/1995, art. 83)

Az öröklési eljárás végén a közjegyző egy öröklési bizonyítványt (certificat de moștenitor) állít ki. Ez a hivatalos okirat igazolja:

• Az elhunyt személyazonosságát.
• Az örökség megnyílásának dátumát és helyét.
• Az örökösök személyazonosságát és minőségét.
• A hagyatéki vagyon összetételét és értékét.
• Az egyes örökösök (és hagyományosok, ha vannak) részét a hagyatékból. Ez a dokumentum alapvető fontosságú, mivel bizonyítja az örökösök tulajdonjogát az örökölt vagyon felett, és lehetővé teszi számukra, hogy rendelkezzenek azzal (pl. ingatlan bejegyzése az OCPI-nél, bankszámlák hozzáférése, cégekben való részesedés átírása).

Az öröklési eljárás lépéseinek és időzítésének egyszerűsített áttekintése:

Különleges Esetek és Szempontok Külföldiek Számára

Ingatlan Tulajdon Romániában

Külföldi állampolgárok, akik az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, szabadon szerezhetnek romániai ingatlanokat, ugyanúgy, mint a román állampolgárok. Ezt az európai jog és a román alaptörvény, valamint a Legea nr. 312/2005 szabályozza. Az EU-n kívüli állampolgárok vásárlási jogai korlátozottabbak lehetnek. Az ingatlan öröklése azonban általában nem okoz nehézséget, amennyiben az örökösök azonosítva vannak és az eljárás szabályszerű. Az örökölt ingatlan nyilvántartásba vétele az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökségnél (Agenția Națională de Cadastru și Publicitate Imobiliară – ANCPI, helyi irodák: OCPI) történik.

Végrendeleti Végrehajtó (Executor Testamentar) (Codul Civil, art. 1077-1082)

Külföldi végrendelkező számára ajánlott egy végrendeleti végrehajtó kinevezése. Ez a személy felügyeli a végrendelet rendelkezéseinek betartását, és gondoskodik a vagyon szétosztásáról. Különösen hasznos, ha bonyolult a hagyaték, vagy ha az örökösök külföldön tartózkodnak. A végrehajtónak Romániában kell lennie vagy megfelelő meghatalmazással kell rendelkeznie.

Elhunyt Cégeiben Való Részvények/Részarányok Öröklése

Ha az elhunyt romániai cégekben (pl. SRL – Societate cu Răspundere Limitată, SA – Societate pe Acțiuni) rendelkezett részesedéssel, ezek az öröklés tárgyát képezik. A folyamat magában foglalja az öröklési bizonyítvány bemutatását a Kereskedelmi Nyilvántartás Hivatalánál (Oficiul Național al Registrului Comerțului – ONRC) a tulajdonjog átruházásának bejegyzéséhez. Fontos megjegyezni, hogy 2026-tól az SRL alapításához szükséges minimális törzstőke 500 RON (Legea 239/2025).

Adókötelezettségek Külföldön

Bár Romániában nincs öröklési adó, a külföldi örökösöknek meg kell győződniük arról, hogy saját állampolgárságuknak vagy lakóhelyüknek megfelelő országokban milyen adókötelezettségek vonatkoznak rájuk. Bizonyos országokban (pl. Egyesült Királyság, USA, Németország, Magyarország) öröklési vagy vagyonátruházási adók terhelhetik a külföldön örökölt vagyonrészeket. A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmények segíthetnek, de alapos áttekintés szükséges.

---

📖 Ajánlott olvasmány: SaaS Szerződések Romániában 2026: SLA, Adat, Felelősség

Kapcsolódó Források és Cikkek

• Civil Law Services

Képviselet és Meghatalmazás

Külföldi örökösök számára javasolt, hogy romániai ügyvédet vagy képviselőt hatalmazzanak meg. A meghatalmazás (procură specială autentică) közjegyző előtt kell, hogy készüljön. Külföldön készült meghatalmazásokat apostille-vel vagy legalizációval kell ellátni, és hiteles fordítást kell mellékelni (Codul de procedură civilă, Cartea a VII-a) nr. 2016/1191).

Compliance Joglista Külföldi Örökösök Számára

Ez a joglista összefoglalja a legfontosabb lépéseket és szempontokat, amelyeket a külföldi örökösöknek figyelembe kell venniük a romániai öröklési folyamat során:

• Halotti anyakönyvi kivonat (Certificat de deces) beszerzése és román nyelvű hiteles fordítása.
• Az EU 650/2012 rendelet hatályának megállapítása: Román jog alkalmazandó-e a szokásos lakóhely vagy jogválasztás alapján?
• Örökség elfogadására vonatkozó határidő (1 év) nyomon követése, és szükség esetén közjegyzői nyilatkozat tétele.
• Romániai közjegyző kiválasztása és megbízása az öröklési eljárás lefolytatására, az illetékességi szabályok figyelembevételével.
• Összes releváns személyes dokumentum (útlevél, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat) és rokoni kapcsolatot igazoló okiratok román nyelvű hiteles fordítása, szükség esetén apostille-vel vagy legalizációval.
• Az elhunyt romániai vagyonára vonatkozó összes dokumentum (tulajdoni lapok, bankszámlakivonatok, cégkivonatok, befektetési szerződések) összegyűjtése.
• Meglévő végrendelet (testament) felkutatása és bemutatása a közjegyzőnek.
• Külföldi örökösök esetében romániai jogi képviselő (ügyvéd) megbízása, hivatalos meghatalmazással (procură specială autentică).
• Az öröklési eljárás során keletkező közjegyzői díjak, illetékek és egyéb költségek (pl. fordítási díjak) megfizetése.
• Az öröklési bizonyítvány (certificat de moștenitor) kézhezvétele, majd az örökölt ingatlanok bejegyzése az ANCPI/OCPI nyilvántartásába, valamint a cégrészesedések bejegyzése az ONRC-nél.
• A saját lakóhely szerinti ország adóügyi szabályainak áttekintése az örökölt vagyonra vonatkozóan, a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmények figyelembe vételével.
• Szükség esetén végrendeleti végrehajtó kinevezése a végrendelet betartásának felügyeletére.
• Elektronikus munkavállalói nyilvántartási rendszer, a ReGES (Regulamentul general privind evidența salariaților) használatának figyelembe vétele, ha az öröklésben munkaviszonnyal kapcsolatos juttatások is szerepelnek.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

1. Van-e öröklési adó Romániában 2026-ban?

Nem, Romániában nincs öröklési adó. Az örökölt vagyon Romániában mentesül a jövedelemadó alól, ahogyan azt a Legea nr. 227/2015 (Adótörvénykönyv) is rögzíti. Azonban az öröklési eljárás során közjegyzői díjak és egyéb adminisztratív illetékek merülnek fel.

2. Melyik jog alkalmazandó, ha egy külföldi Romániában hal meg, és van romániai vagyona?

Az EU 650/2012 rendelet alapján főszabályként az elhunyt utolsó szokásos lakóhelye szerinti állam joga alkalmazandó az öröklésre. Ha az elhunyt Romániában élt, akkor a román jog. Azonban az elhunyt választhatta (jogválasztás – professio iuris) végrendeletében, hogy állampolgársága szerinti országa joga alkalmazandó.

3. Hogyan tudom elfogadni vagy visszautasítani az örökséget?

Az örökséget explicit módon (közjegyző előtt tett nyilatkozattal) vagy implicit módon (olyan cselekedetekkel, amelyek egyértelműen az örökösi szándékot fejezik ki) lehet elfogadni. A visszautasításnak minden esetben explicitnek kell lennie, közjegyző előtt kell nyilatkozatot tenni. Az öröklésre vonatkozó döntést a haláltól számított 1 éven belül meg kell hozni (Codul Civil, art. 1103).

4. Mi az a kötelesrész (rezerva succesorală) és kik jogosultak rá?

A kötelesrész az örökség azon része, amelyről az elhunyt nem rendelkezhet szabadon, és amelyet a törvény bizonyos közeli hozzátartozóknak garantál. Romániában a leszármazók, a túlélő házastárs és az elhunyt szülei jogosultak kötelesrészre, mely a törvényes örökrészük felét teszi ki (Codul Civil, art. 1088).

5. Mi az Európai Öröklési Bizonyítvány (CES), és mire használható?

Az Európai Öröklési Bizonyítvány (Certificat European de Succesiune – CES) egy EU-s dokumentum, amelyet az illetékes hatóság (Romániában a közjegyző) állít ki, és igazolja az örökösök minőségét, jogaikat és a hagyatékban való részesedésüket. Célja, hogy megkönnyítse a határon átnyúló öröklési ügyekben az örökösödési jogok érvényesítését a tagállamokban, anélkül, hogy külön elismerési eljárásra lenne szükség (Regulamentul (UE) nr. 650/2012, art. 63).

6. Szükséges-e ügyvédet megbízni, ha külföldi vagyok és Romániában öröklök?

Bár nem kötelező, erősen ajánlott ügyvédet megbízni, különösen határon átnyúló öröklési ügyekben. Egy tapasztalt romániai ügyvéd segíthet eligazodni a bürokratikus folyamatokban, képviselheti Önt a közjegyzői eljárásban, és biztosíthatja, hogy jogai érvényesüljenek.

7. Mit jelent a "szokásos lakóhely" az EU 650/2012 rendelet értelmében?

A szokásos lakóhely az a hely, ahol az elhunyt a halála időpontjában a legszorosabb személyes és gazdasági kötelékkel rendelkezett. Ez nem feltétlenül azonos az állampolgársággal vagy a bejelentett lakcímmel. A bíróságok vagy a közjegyzők minden releváns körülményt figyelembe vesznek, hogy meghatározzák ezt a helyet.

8. Mi a teendő, ha az örökösök között vita merül fel?

Ha az örökösök között vita merül fel az örökség elfogadása, a vagyon megosztása, vagy a végrendelet érvényessége kapcsán, a közjegyzői eljárás felfüggeszthető, és az ügy bíróság elé kerül (dezbatere judiciară succesorală). Ebben az esetben az ügyvédi képviselet elengedhetetlen.

9. Mennyi időt vesz igénybe egy öröklési eljárás Romániában?

Az öröklési eljárás időtartama nagyon változó, függ az örökösök számától, a vagyon összetettségétől, a dokumentumok elérhetőségétől és az örökösök együttműködési hajlandóságától. Egyszerű esetekben néhány hónap alatt lezárulhat, míg bonyolultabb, vitatott ügyek akár több évig is eltarthatnak. Átlagosan 3 hónaptól 18 hónapig terjedhet, ha nincs vita.

---

*Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon szakosodott ügyvédhez. Az itt írottak a román jog 2026-os állapota szerint érvényesíthetők, a jogszabályok folyamatosan változhatnak.