Munkahelyi balesetek Romániában 2026: Jogok és Kártérítés

Munkahelyi balesetek Romániában 2026: Az Ön jogai

A munkahelyi biztonságot és egészséget Romániában alapvetően a Legea nr. 319/2006 privind securitatea și sănătatea în muncă (munkavédelemről és egészségről szóló törvény), valamint annak végrehajtási rendelete, a Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006 pentru aprobarea Normelor metodologice de aplicare a Legii securității și sănătății în muncă nr. 319/2006 (a 319/2006. sz. munkavédelmi és egészségügyi törvény végrehajtási módszertani normáinak jóváhagyásáról szóló kormányhatározat) szabályozza. Ezek a jogszabályok határozzák meg az alkalmazottak jogait, a munkáltatói kötelezettségeket, valamint a munkahelyi balesetek kivizsgálásának és kártérítésének kereteit. Fontos megjegyezni, hogy a román jogrendszer folyamatosan fejlődik, ezért az itt bemutatott információk a 2026-os jogszabályi környezetet tükrözik.

Ez az átfogó útmutató részletezi az alkalmazottak jogait munkahelyi baleset esetén, a munkáltatókra háruló felelősségeket, a kártérítési mechanizmusokat, a kivizsgálási folyamatokat, valamint a jogokkal való visszaélés esetére vonatkozó jogi lehetőségeket.

Mi minősül munkahelyi balesetnek (accident de muncă)?

A román jog szerint – a Legea nr. 319/2006, Art. 5, lit. g) alapján – a munkahelyi baleset meghatározása széleskörű. Egy erőszakos testi sérülés vagy akut foglalkozási mérgezés, amely a munkahelyen vagy szakmai feladatok ellátása közben következik be, és amely legalább 3 naptári nap átmeneti munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált eredményez, munkahelyi balesetnek minősül. Fontos, hogy a sérülésnek közvetlenül a munkavégzéssel vagy a munkavégzéshez kapcsolódó feltételekkel kell összefüggésben állnia.

A "munkahelyi" fogalom tágabb értelmezése

A Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006, Art. 4 tovább pontosítja, hogy a "munkahely" nem csupán a fizikai munkahelyet jelenti, hanem minden olyan helyszínt, ahol a munkavállaló a munkáltató utasításai szerint, vagy a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat látja el. Ez magában foglalja az ideiglenes munkavégzési helyeket, az üzleti utazásokat és bizonyos, a munkához kapcsolódó társadalmi tevékenységeket is.

Munkahelyi balesetek osztályozása és a kivizsgálási joghatóság

A román jogrendszer különböző kategóriákba sorolja a munkahelyi baleseteket súlyosságuk és a következményeik alapján, ami befolyásolja a kivizsgálási eljárást és az illetékes hatóságokat.

Munkahelyi balesetként kezelt szituációk – A jog kiterjesztett értelmezése

A román jog nem kizárólag a szűken vett munkavégzés helyére és idejére korlátozza a munkahelyi baleset fogalmát. A Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006, Art. 5 szerint számos olyan szituáció is ebbe a kategóriába eshet, amelyek első pillantásra nem tűnnek közvetlenül munkahelyi tevékenységnek, de szorosan kötődnek a munkavégzéshez vagy a munkáltató érdekeihez.

• Ingázási balesetek (accident de traseu): Az otthon és a munkahely közötti szokásos, legrövidebb és legbiztonságosabb útvonalon történt balesetek. Ide tartoznak a tömegközlekedési eszközökön, személygépkocsival vagy gyalogosan elszenvedett sérülések is, feltéve, hogy a munkavállaló munkába megy, vagy onnan jön. A Legea nr. 346/2002 privind asigurarea pentru accidente de muncă și boli profesionale (munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések elleni biztosításról szóló törvény) fedezi ezeket az eseteket.
• Üzleti utazás (delegație sau detașare): Balesetek munkaügyben történő utazás során, ideértve a szálláshelyen vagy a kiküldetési helyszínen, a munkaidőn kívül, de a kiküldetés céljával összefüggésben elszenvedett sérüléseket is. A balesetnek indokoltnak kell lennie, és a munkáltató utasítására kell történnie.
• Vállalati rendezvények: Sérülések a munkáltató által szervezett, szociális, kulturális, sport- vagy képzési tevékenységek során, ha azok a munkáltató nevében vagy érdekében történnek. Fontos, hogy a rendezvény legyen hivatalos jellegű, és a munkáltató felelősségi körébe tartozzon.
• Mentési műveletek: Sérülések a munkáltató érdekében vagy a közösség javára végzett önfeláldozó cselekedetek során, különösen vészhelyzetekben vagy természeti katasztrófák idején.
• Étkezési szünetek: Ha az étkezésre a munkáltató által kijelölt, ellenőrzött vagy biztosított területeken kerül sor. Ha a munkavállaló a munkahelyen kívül, saját választása alapján és saját kockázatára étkezik, az eset általában nem minősül munkahelyi balesetnek.
• Munkavállaló egészségének védelmét célzó tevékenységek: Például orvosi vizsgálatokon való részvétel a munkaidőben, a munkáltató utasítására.
• Képzés és továbbképzés: Balesetek, amelyek a munkáltató által kezdeményezett vagy előírt szakmai képzés, átképzés vagy továbbképzés során következnek be.

Alkalmazotti jogok munkahelyi baleset után – Teljes körű védelem

A munkahelyi balesetet szenvedett munkavállalókat széleskörű jogok illetik meg Romániában, amelyek célja a felépülés biztosítása és az anyagi nehézségek enyhítése.

Azonnali jogok és az első lépések

Elérhető kártérítés és juttatások

A munkahelyi baleset következtében elszenvedett károkért többféle forrásból is igényelhető kártérítés és juttatás. Ezen juttatások egy része a társadalombiztosítási rendszer (Casa Națională de Pensii Publice - CNPP, Casa Națională de Asigurări de Sănătate - CNAS) terhére, más része pedig közvetlenül a munkáltatótól igényelhető.

Munkáltatói kötelezettségek – Jogszabályi megfelelőség és megelőzés

A munkáltatók Romániában jelentős kötelezettségekkel bírnak a munkavédelem és a munkahelyi balesetek kezelése terén. Ezek a kötelezettségek nem csupán a balesetek utáni teendőkre vonatkoznak, hanem elsősorban a megelőzésre fókuszálnak.

Megelőzési kötelezettségek (Legea nr. 319/2006, Art. 6-12)

*   Kezdő képzés (instruire introductiv-generală): minden új munkavállaló számára.
*   Munkahelyi képzés (instruire la locul de muncă): az adott munkakör specifikus veszélyeiről.
*   Időszakos képzés (instruire periodică): a már meglévő ismeretek frissítése és új kockázatok bemutatása, rendszeresen (pl. évente) ismételten.
*   Kiegészítő képzés (instruire suplimentară): technológiai változások, új berendezések vagy munkakör-változás esetén.
A képzéseket dokumentálni kell, és a munkavállalók aláírásával igazolni kell a részvételt.

Baleset utáni kötelezettségek (Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006, Art. 27-35)

1. Elsősegély nyújtása és szállítás: Azonnali és szakszerű elsősegély nyújtása, valamint a sérült munkavállaló kórházba szállítása. Amennyiben szükséges, a munkáltatónak gondoskodnia kell a szállítás költségeinek fedezéséről.
2. A baleset helyszínének megőrzése: Tilos a baleset helyszínének megváltoztatása mindaddig, amíg azt az illetékes hatóságok (ITM, rendőrség) nem vizsgálták meg, kivéve, ha ez további balesetveszélyt okozna, vagy az emberek életét veszélyeztetné. Ebben az esetben is dokumentálni kell (fényképpel, videóval) az eredeti állapotot.
3. Az ITM értesítése:
   • 24 órán belül: Súlyos és halálos balesetek esetén a munkáltató köteles haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül értesíteni a Területi Munkaügyi Felügyelőséget (ITM), a rendőrséget és a közegészségügyi igazgatóságot (Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006, Art. 27, alin. (1)).
   • 24 óra letelte után: Amennyiben az enyhe baleset utólagosan súlyossá vagy halálossá válik (pl. orvosi komplikációk miatt), a munkáltató ismét köteles haladéktalanul értesítést küldeni az ITM-nek.

A vizsgálati folyamat – Lépésről lépésre

A munkahelyi balesetek kivizsgálása szigorú eljárásrend szerint történik Romániában, amelyet a Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006 részletez.

1. fázis: Értesítés (Notificarea)

• Időkeret: A munkáltató köteles a baleset bekövetkeztétől számított 24 órán belül (súlyos és halálos balesetek, valamint a kollektív balesetek esetén) értesíteni a Területi Munkaügyi Felügyelőséget (ITM). Enyhe baleset esetén az értesítés történhet később, a vizsgálat lezárása után, de a belső regisztrációnak azonnal meg kell történnie.
• Kinek kell értesítést küldeni?: Az ITM mellett értesíteni kell az egészségügyi hatóságokat (Direcția de Sănătate Publică) és súlyos esetekben a rendőrséget is. A munkavédelmi és foglalkozási megbetegedések elleni biztosítást nyújtó szervet (Casa Națională de Pensii Publice – Serviciul de Evaluare a Capacității de Muncă) szintén értesíteni kell. Esetenként a biztosítótársaságot is tájékoztatni kell. A Legea nr. 319/2006, Art. 30 szerint a munkáltató köteles az értesítést megtenni.

2. fázis: Vizsgálati bizottság (Comisia de cercetare)

• Enyhe balesetek: A munkáltató által kinevezett, belső bizottság végzi a vizsgálatot. A bizottság tagjai lehetnek: a munkáltató képviselője, a munkavédelmi felelős, a munkavédelmi szolgáltató képviselője.
• Súlyos és halálos balesetek: Az ITM nevezi ki és vezeti a vizsgálóbizottságot. A bizottságban részt vehet az ITM inspektora, a munkáltató képviselője, a munkavállalók képviselője vagy a szakszervezet képviselője, valamint szükség esetén más szakértők. Az ITM jogosult önállóan is lefolytatni a vizsgálatot, ha a munkáltató elmulasztja kötelezettségeit vagy akadályozza a folyamatot.

3. fázis: Vizsgálat (Cercetarea propriu-zisă)

• Időkeret: A vizsgálatot a balesettől számított maximum 10 munkanapon belül le kell zárni az enyhe balesetek esetében. Súlyos és halálos baleseteknél ez az időkeret meghosszabbodhat a vizsgálat komplexitásának függvényében, az ITM jóváhagyásával.
• A vizsgálat főbb lépései:
  • Helyszíni szemle: A baleset helyszínének alapos átvizsgálása, fényképek készítése, a körülmények rögzítése.
  • Bizonyítékok gyűjtése: Munkavédelmi dokumentáció (kockázatértékelés, képzési jegyzőkönyvek, biztonsági adatlapok, műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvek), orvosi iratok, berendezések műszaki állapota.
  • Tanúk és áldozatok meghallgatása: Részletes jegyzőkönyvek készítése a vallomásokról.
  • Szakértői vélemények: Szükség esetén műszaki, orvosi vagy más szakértő bevonása.
  • Az okok meghatározása: A közvetlen és közvetett okok, valamint az alapvető okok azonosítása, amelyek a balesethez vezettek.

4. fázis: Vizsgálati jelentés (Dosarul de cercetare / Proces-verbal de cercetare)

• A hivatalos jelentés részletesen tartalmazza:
  • A baleset helyét, idejét, körülményeit.
  • Az érintett személyek adatait.
  • A baleset leírását és annak következményeit.
  • A baleset okait és a felelősségeket (munkáltató, harmadik fél, munkavállaló).
  • A vonatkozó jogszabályok, szabályzatok azonosítását.
  • Javaslatokat a jövőbeli hasonló balesetek megelőzésére.
• Súlyos és halálos balesetek esetén a jelentést az ITM véglegesíti és teszi nyilvánossá. A jelentés másolatát elküldik a munkáltatónak, a sérültnek vagy hozzátartozóinak.

Bírósági kereset benyújtása kártérítésért – Amennyiben a megállapodás nem lehetséges

Ha a munkáltató megtagadja a kártérítés kifizetését, vagy ha a munkavállaló nem elégedett a felajánlott összeggel, bírósági úton érvényesítheti igényét. A román polgári törvénykönyv (Codul Civil) biztosítja ehhez a jogi keretet.

Polgári jogi felelősségi kereset (Acțiune în răspundere civilă delictuală)

• Jogi alap: Codul Civil, Art. 1349 (általános felelősségi elv), Art. 1357-1371 (kártérítés). Ezek a cikkek rögzítik, hogy mindenki, aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni, ha a kár a magatartásával ok-okozati összefüggésben áll, és az a magatartás bűnös (szándékos vagy gondatlan). A munkaviszonyban ez azt jelenti, hogy a munkáltató felelőssége akkor áll fenn, ha a baleset a munkavédelmi szabályok megszegése vagy a biztonságos munkakörnyezet hiánya miatt következett be.
• Hatáskör: A keresetet a Törvényszék (Tribunal) munkaügyi és társadalombiztosítási szakaszánál (secția de litigii de muncă și asigurări sociale) kell benyújtani.
• Elévülési idő: Az igényérvényesítés határideje 3 év a baleset napjától vagy a sérülés felismerésétől számítva. Codul Civil, Art. 2517 és Art. 2528. Fontos, hogy az elévülés megszakadhat vagy felfüggeszthető bizonyos körülmények között (pl. írásbeli felszólítás, közvetítői eljárás).
• Bizonyítékok:
  • A baleset okainak és körülményeinek bizonyítása: Hivatalos vizsgálati jelentés (proces-verbal de cercetare a accidentului de muncă) az ITM-től.
  • Az elszenvedett károk bizonyítása: Orvosi dokumentáció (ambuláns lapok, kórházi zárójelentések, orvosi szakvélemények, rehabilitációs tervek), számlák a kezelésekről, gyógyszerekről, segédeszközökről, jövedelemigazolások az elmaradt jövedelem bizonyítására.
  • Az ok-okozati összefüggés bizonyítása: Annak igazolása, hogy a kár (sérülés) közvetlenül a munkáltató hibájából bekövetkezett baleset következménye.
  • A munkáltató hibája: Annak bizonyítása, hogy a munkáltató megsértette a munkavédelmi szabályokat (pl. hiányos kockázatértékelés, nem biztosított megfelelő PPE, nem tartotta be a képzési követelményeket).

Becsült peres eljárás költségei és időtartama

---

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai Társadalombiztosítási Hozzájárulások 2026: Útmutató Külföldi Munkaadóknak

Compliance Ellenőrzőlista Munkáltatók Számára Munkahelyi Balesetek Romániában 2026

Ez az ellenőrzőlista segít a munkáltatóknak abban, hogy biztosítsák a román munkavédelmi jogszabályoknak való megfelelést egy munkahelyi baleset esetén.

Azonnali intézkedések a baleset bekövetkeztekor (a Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006 alapján):

• Azonnal biztosítani az elsősegélynyújtást és a sérült szállítását a legközelebbi egészségügyi intézménybe. (Legea nr. 319/2006, Art. 12, alin. (1), lit. c))
• Megszüntetni a közvetlen veszélyt és biztosítani a baleset helyszínét, megakadályozva a további baleseteket.
• Nem módosítani a baleset helyszínét, semmilyen bizonyítékot nem eltávolítani, kivéve, ha ez emberek életét menti meg, vagy súlyos anyagi kárt előz meg. Dokumentálni az eredeti állapotot (fotó, videó). (Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006, Art. 28).
• Legalább 24 órán belül értesíteni az ITM-et, a Direcția de Sănătate Publică-t, és súlyos/halálos balesetek esetén a rendőrséget. (Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006, Art. 27).

Vizsgálati folyamat és dokumentáció (a Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006 alapján):

• Kinevezni a vizsgálóbizottságot (enyhe baleset esetén), vagy együttműködni az ITM által kinevezett bizottsággal (súlyos/halálos).
• Gondoskodni a tanúk és a sérült (amennyiben lehetséges) meghallgatásáról, jegyzőkönyvek felvételéről.
• Összegyűjteni minden releváns dokumentumot:
  • Munkaszerződés és munkaköri leírás.
  • Kockázatértékelési dokumentáció.
  • Munkavédelmi képzési jegyzőkönyvek (bevezető, munkahelyi, időszakos képzések).
  • Foglalkozás-egészségügyi vizsgálati lapok.
  • Egyéni védőfelszerelés biztosításáról szóló igazolások.
  • Műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvek a balesetben érintett berendezésekről/gépekről.
  • Belső munkautasítások, biztonsági szabályzatok.
• Elkészíteni a baleseti jegyzőkönyvet (proces-verbal de cercetare) az összes szükséges adattal.
• Bevezetni a balesetet a cég munkahelyi baleseti nyilvántartásába (Registrul Unic de Evidență a Accidentelor de Muncă).
• Megőrizni a vizsgálati dossziét a jogszabályban előírt ideig.

Kártérítés és Juttatások:

• Tájékoztatni a sérült munkavállalót a jogairól és a kártérítési lehetőségekről.
• Biztosítani az ideiglenes munkaképtelenségi járadék (100%-os munkáltatói kiegészítéssel a nettó bérig, amennyiben a kártérítés a munkáltató hibájából ered) időben történő kifizetését. (OUG nr. 158/2005, Art. 12, alin. (1), lit. a)).
• Kezdeményezni a kártérítési eljárást, ha a munkáltató felelőssége megállapítást nyer a vizsgálat során, ideértve az anyagi és erkölcsi károkat is.
• Tájékoztatni a munkavállalót a rokkantsági és hozzátartozói nyugdíj iránti igény benyújtásának lehetőségéről.

Általános munkavédelmi megfelelés:

• Folyamatosan frissített kockázatértékelés.
• Rendszeres munkavédelmi képzések.
• Megfelelő PPE biztosítása és karbantartása.
• Kötelező orvosi vizsgálatok elvégzése.
• Munkavédelmi szabályzatok aktualizálása és betartatása.
• Minimum 500 RON alaptőke a Legea nr. 239/2025 szerint az SRL vállalatoknak.
• Az alapértelmezett ÁFA (VAT) ráta 21% 2026-ban.

📖 Ajánlott olvasmány: Románia Munkaszerződés 2026: Teljes Útmutató Vállalkozóknak

📖 Ajánlott olvasmány: Felmondás 2026: Útmutató Munkaadóknak és Munkavállalóknak

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai Munkavállalási Engedélyek Nem EU-s Állampolgároknak 2026

📖 Ajánlott olvasmány: Romániai távmunka és telemunka jogszabályok (2026)

📖 Ajánlott olvasmány: Versenytilalmi Kikötés Romániában: Útmutató Befektetőknek 2026

📖 Ajánlott olvasmány: Románia Társadalombiztosítási Járulékok 2026: Útmutató

📖 Ajánlott olvasmány: Kollektív Munkaügyi Szerződések Romániában: Útmutató (2026)

Kapcsolódó Források és Cikkek

• Felmondás 2026: Útmutató Munkaadóknak és Munkavállalóknak
• Romániai munkavállalási engedély 2026: Útmutató nem EU-soknak
• Románia Munkaszerződés 2026: Teljes Útmutató Vállalkozóknak
• Adóügyi Törvénykönyv 2026: Változások Vállalkozásoknak
• Ügyvéd Románia: Biztosítási Kártérítés, Cégalapítás és Jogi Tanácsadás 2026
• Employment Law Services
• Ügyvéd Pantilimon Rikhárd-Árpád

Foglalkozási megbetegedések (Boală profesională)

Ez kiemelten fontos kategória, amely a munkahelyi balesetektől elkülönül, és a hosszú távú expozíció vagy a munkavégzés körülményei miatt lassan kialakuló egészségkárosodást jelenti. A román jog a Legea nr. 319/2006 és a Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006 mellett a Legea nr. 346/2002 szabályozza a foglalkozási megbetegedéseket.

• Definíció: Olyan betegségek, amelyek a foglalkozási kórokok (fizikai, kémiai, biológiai, pszichés) tartós vagy ismétlődő hatására alakulnak ki a munkavállaló szervezetében, és amelyek szerepelnek a hatályos foglalkozási megbetegedések listáján, vagy amelyek bizonyíthatóan a munkakörülményekkel összefüggésben állnak.
• Bejelentés és vizsgálat:
  • A diagnózist a munkahelyi orvos (doctor de medicina muncii) vagy egy szakorvos állítja fel.
  • A foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni a Direcția de Sănătate Publică (DSP)-nek és a munkáltatónak.
  • A vizsgálatot a DSP végzi el, együttműködve a munkáltatóval és az ITM-mel. A folyamat gyakran komplexebb és hosszabb, mint egy akut balesetnél, mivel a munkavégzés és a betegség közötti ok-okozati összefüggést kell bizonyítani.
• Kártérítési jogok: Hasonlóak a munkahelyi baleseteknél leírtakhoz (ideiglenes munkaképtelenségi járadék, rokkantsági nyugdíj, anyagi és erkölcsi kártérítés). Azonban a diagnosztizálás, az ok-okozati összefüggés megállapítása és az ebből fakadó jogi eljárás a lassú kialakulás miatt komplexebb. A munkavállalónak igazolnia kell, hogy a betegség a munkahelyi expozíció következménye.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) – Részletes válaszok

K: Mikor kell bejelenteni egy munkahelyi balesetet, és ki felelős érte? V: A Hotărârea Guvernului nr. 1425/2006, Art. 27, alin. (1) szerint a munkáltató köteles haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül értesíteni a Területi Munkaügyi Felügyelőséget (ITM), valamint a közegészségügyi igazgatóságot súlyos és halálos balesetek esetén. Enyhe baleseteket a munkáltató azonnal rögzíti, de a belügyi vizsgálat befejezése után küldi meg az ITM-nek. A bejelentés elmulasztása súlyos jogi következményekkel járhat a munkáltatóra nézve.

K: Milyen típusú bizonyítékokat kell gyűjteni munkahelyi baleset után? V: Rendkívül fontos minden releváns információt és dokumentumot gyűjteni. Ezek a következők lehetnek:

• Orvosi dokumentáció: Ambuláns lapok, kórházi zárójelentések, orvosi szakvélemények a sérülésekről, gyógyulási időről, kezelési tervekről.
• Baleseti jegyzőkönyv (proces-verbal de cercetare): A hivatalos vizsgálati jelentés az ITM-től vagy a munkáltatótól.
• Tanúvallomások: Más munkavállalók, vezetők vagy külső személyek írásos vagy hangfelvételen rögzített vallomásai a baleset körülményeiről.
• Fényképek és videók: A baleset helyszínéről, a sérülésekről, a hibás berendezésekről vagy a munkavédelmi hiányosságokról.
• Munkavédelemhez kapcsolódó dokumentumok: Kockázatértékelés, munkavédelmi képzési jegyzőkönyvek, biztonsági adatlapok, műszaki ellenőrzési dokumentumok.
• Kommunikáció: Minden releváns e-mail, levél vagy belső kommunikáció a balesetről vagy a biztonsági aggályokról.

K: Hogyan befolyásolja az anyagi és erkölcsi kártérítés az adózást Romániában 2026-ban? V: A román adótörvények (Codul Fiscal, Legea nr. 227/2015, Art. 62, lit. e) és Art. 142, lit. h)) szerint a testi sérülésből vagy halálból eredő anyagi és erkölcsi kártérítés, amelyet bírósági ítélet vagy bíróságon kívüli egyezség alapján fizetnek, mentesül az adó és a társadalombiztosítási járulékok alól. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló vagy hozzátartozói a teljes kártérítési összeget megkapják, adólevonás nélkül.

K: Mi a teendő, ha a munkáltató nem hajlandó együttműködni a baleset kivizsgálásában vagy kifizetni a kártérítést? V: Ebben az esetben azonnal jogi lépéseket kell tennie:

K: Mennyi idő alatt juthatok kártérítéshez egy munkahelyi baleset után? V: Az időtartam nagyban függ az eset bonyolultságától és a felek együttműködésétől:

• Egyeztetés útján (ami ritkább a gyakorlatban): Ha a munkáltató elismeri a felelősséget és hajlandó rendezni a kártérítést bíróságon kívül, az eljárás akár néhány héttől néhány hónapig is tarthat.
• Bírósági eljárással: Az elsőfokú bírósági ítélet megszerzése jellemzően 6 hónaptól 2 évig terjedhet. Ha a felek fellebbeznek, ez az időtartam további 6 hónaptól 1 évig