
Adós vagyonának zárolása Romániában: biztosítási intézkedések
Jogállapot: 2026. november 14.
Röviden
- Kinek szól: azoknak a hitelezőknek, akiknek pénzkövetelésük van egy olyan román adóssal szemben, amely elmozdíthatja vagy elrejtheti a vagyonát. A román intézkedéseket bármely ország hitelezője igénybe veheti, így az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Indiából vagy Svájcból is; az európai számlazárlati végzést viszont csak a Dánia kivételével valamely EU-tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező hitelező kérheti.
- Az első lépés: a fő keresetet be kell nyújtani a bírósághoz, és ezzel együtt a zárolási intézkedés iránti kérelmet is. Biztosítási zárlat csak annak igazolásával kérhető, hogy a keresetet már benyújtották (román Polgári Perrendtartás, 953. cikk (1) bekezdés).
- A legfontosabb határidő: ha a bíróság biztosítékot ír elő, azt a bíróság által megszabott időn belül kell megfizetni, különben az intézkedés a törvény erejénél fogva megszűnik (956. cikk).
Ha az adós eladhatja a vagyonát vagy kiürítheti a számláit, a hitelezőnek olyan intézkedésre van szüksége, amely a vagyont elérhetőnek tartja addig, amíg végrehajtható okirathoz (titlu executoriu), azaz végrehajtható ítélethez vagy más okirathoz nem jut. Ez az útmutató bemutatja, melyik intézkedés melyik helyzethez illik, mit kell a hitelezőnek igazolnia, milyen biztosítékot kell adott esetben letennie, és milyen határidők vonatkoznak rá. Kitér a román Polgári Perrendtartásra (Codul de procedură civilă, a 2010. évi 134. törvény, újra közzétett szöveg, a továbbiakban: Pp.), a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendeletre (Brüsszel Ia.) és az európai számlazárlati végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU rendeletre. Magáról a fő keresetről lásd a „Román cég beperelése: peres útmutató külföldi felperesek számára” című cikkünket; a megfelelő út kiválasztásához pedig angol nyelvű romániai követelésbehajtási útmutatónkat.
Az intézkedések
- Biztosítási zárlat (sechestru asigurător): pénzkövetelés biztosítására zárolja az adós ingó és ingatlan vagyonát (Pp. 952–959. cikk).
- Biztosítási letiltás (poprire asigurătorie): zárolja azokat a pénzösszegeket és más immateriális vagyoni értékeket, amelyekkel harmadik személyek tartoznak az adósnak, a bankszámlákat is beleértve (970. és 971. cikk).
- Bírósági zárlat (sechestru judiciar): egy meghatározott vagyontárgyat zárgondnok őrizetébe helyez, főként akkor, ha maga a vagyontárgy a vita tárgya (972–976. cikk).
- Elnöki végzés (ordonanță președințială): sürgős esetben ideiglenes rendelkezések, ha egyik különös intézkedés sem alkalmazható (997–1002. cikk).
- Európai számlazárlati végzés: határokon átnyúló ügyekben bankszámlákat zárol, valamely EU-tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező hitelezők kérhetik (655/2014/EU rendelet).
További útmutatók a témában: Kereskedelmi jog és szerződések
Előbb fizetési felszólítás, vagy előbb kereset és zárolás?
A fizetési meghagyásról szóló cikkeink olyan utat írnak le, amely fizetési felszólítással kezdődik: a hitelező bírósági végrehajtó útján vagy tartalomjegyzékkel és tértivevénnyel feladott ajánlott levélben felszólítja az adóst, hogy 15 napon belül fizessen (Pp. 1015. cikk (1) bekezdés). Erre a felszólításra csak a fizetési meghagyásos eljárásban van szükség. Rendes keresetnél nem kell a per előtt semmilyen lépést tenni, hacsak törvény ezt kifejezetten elő nem írja (193. cikk (1) bekezdés).
A két út tehát ellentétes irányba visz. A 15 napos felszólítás figyelmezteti az adóst, mielőtt bármit zárolnának. A biztosítási zárlat iránti kérelemmel együtt benyújtott rendes kereset ezzel szemben nem figyelmeztet, mert a bíróság a felek idézése nélkül dönt a kérelemről (954. cikk (2) bekezdés), a bírósági végrehajtó pedig előzetes értesítés nélkül hajtja végre (955. cikk (2) bekezdés). Ha valós a veszélye, hogy az adós elmozdítja a pénzét, ez a különbség döntő; ha a tartozás nem vitatott és ilyen veszély nincs, a fizetési meghagyás továbbra is járható út (lásd a „Román fizetési meghagyás: gyors behajtás külföldi hitelezőknek” című cikket).
Veszélyben lévő, ki nem fizetett számla esetén: ha a követelés írásban bizonyított és esedékes, nyújtsa be a rendes keresetet, és ezzel együtt kérje az adós bankszámláinak biztosítási letiltását, valamint egyéb vagyonának biztosítási zárlatát (953. cikk (1) bekezdés, 970. cikk és 971. cikk (2) bekezdés).
A vagyon biztosítási zárlata
Mit eredményez
Biztosítási zárlat esetén az adós lefoglalható ingó vagy ingatlan vagyona, akár az adósnál, akár harmadik személynél van, elidegeníthetetlenné válik, hogy azt a hitelező végrehajtható okiratának megszerzése után értékesíteni lehessen (Pp. 952. cikk). Zárol, de nem fizet. A vagyon csak azt követően értékesíthető, hogy a hitelező megszerezte a végrehajtható okiratot (958. cikk).
Feltételek
A keresetet már be kell nyújtani. Az a végrehajtható okirattal nem rendelkező hitelező, amelynek követelése írásban bizonyított és esedékes, zárlatot kérhet, ha igazolja, hogy keresetet nyújtott be a bírósághoz; a bíróság az általa meghatározott összegű biztosítékot írhat elő (953. cikk (1) bekezdés). Az intézkedés tehát a fő per megindítása előtt nem kérhető; a gyakorlatban a kérelmet a keresetlevéllel együtt vagy röviddel utána nyújtják be. Ha a vitát Romániában székelő választottbíróság dönti el, biztosítási intézkedés a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt kérhető attól a törvényszéktől (tribunalul), amelynek területén a választottbírósági eljárás folyik (585. cikk (1) bekezdés, 547. cikk (1) bekezdés); a kérelemhez csatolni kell a választottbírósági keresetet (ennek hiányában az 558. cikk (2) bekezdése szerinti, a választottbírók kijelölésére irányuló írásbeli értesítés igazolását) és a választottbírósági megállapodást (585. cikk (2) bekezdés).
Az írásbeli bizonyíték a biztosítékot is befolyásolja. Az a hitelező, amelynek követelését nem bizonyítja írás, a kérelemmel együtt a követelt összeg felének megfelelő biztosítékot köteles letenni (953. cikk (2) bekezdés). Írásbeli bizonyíték esetén a biztosítékról a bíróság mérlegelése alapján dönt (953. cikk (1) bekezdés).
Még nem esedékes követelés. A bíróság a követelés esedékessége előtt is elrendelheti a zárlatot, ha az adós saját cselekményével csökkentette a hitelezőnek adott biztosítékot, nem adta meg a megígért biztosítékot, vagy ha fennáll a veszélye, hogy az adós kivonja magát a végrehajtás alól, illetve elrejti vagy elherdálja vagyonát. Ilyenkor a biztosíték kötelező, összegét a bíróság állapítja meg (953. cikk (3) bekezdés).
Eljárás
- Bíróság és vagyon. A kérelmet az ügy első fokú elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell benyújtani, és a hitelezőnek nem kell megjelölnie a zárolandó vagyontárgyakat (954. cikk (1) bekezdés).
- Az adós értesítése nélkül. A bíróság sürgősséggel, tanácsülésben, a felek idézése nélkül dönt, végrehajtható végzéssel, amely megjelöli, milyen összeg erejéig engedélyezi a zárlatot, és adott esetben a biztosítékot, valamint megfizetésének határidejét (954. cikk (2) bekezdés). A határozathozatal legfeljebb 24 órával halasztható el, az indokolást pedig 48 órán belül kell elkészíteni (954. cikk (4) bekezdés, amely a 999. cikk (4) bekezdésére utal).
- Végrehajtás bírósági végrehajtó útján. Az intézkedést bírósági végrehajtó foganatosítja további engedély nélkül (955. cikk (1) bekezdés), az adós előzetes értesítése nélkül, és csak annyi vagyont foglal le, amennyi a követelés fedezetéhez szükséges (955. cikk (2) bekezdés).
- Bejegyzés. A nyilvántartási alakiságokhoz kötött vagyontárgyak zárlatát haladéktalanul bejegyzik a telekkönyvbe, a cégjegyzékbe, az ingó biztosítéki jogok elektronikus nyilvántartásába (Arhiva Electronică de Garanții Reale Mobiliare) vagy más közhiteles nyilvántartásba, így az mindenkivel szemben hatályos, aki később jogot szerez a vagyontárgyon (955. cikk (3) bekezdés).
- Jogorvoslat. A végzést a bíróság kézbesíti a hitelezőnek, az adósnak pedig a bírósági végrehajtó az intézkedés foganatosításakor; ellene kizárólag fellebbezésnek (apel) van helye, a kézbesítéstől számított 5 napon belül (954. cikk (3) bekezdés). Az intézkedés foganatosításának módja végrehajtás elleni kifogással (contestație la executare) támadható (955. cikk (4) bekezdés).
Hogyan szűnik meg
- Ha a hitelező a biztosítékot a megszabott időn belül nem fizeti meg, a zárlat a törvény erejénél fogva megszűnik (956. cikk).
- Az adós kérheti a bíróságtól a zárlat feloldását, ha maga ad elegendő biztosítékot (957. cikk (1) bekezdés).
- Ha a fő keresetet jogerős határozattal megsemmisítik, elutasítják vagy az eljárás tétlenség miatt elenyészik (perimată), illetve ha a hitelező visszavonja, az adós kérheti az intézkedést elrendelő bíróságtól annak feloldását (957. cikk (2) bekezdés).
Biztosítási letiltás: bankszámlák és követelések
A biztosítási letiltás azokra a pénzösszegekre, értékpapírokra és más lefoglalható immateriális vagyoni értékekre vonatkozik, amelyekkel harmadik személy az adósnak tartozik, vagy fennálló jogviszony alapján tartozni fog, a biztosítási zárlattal azonos feltételek mellett (970. cikk, amely a 953. cikkre utal). A gyakorlatban ez az adós bankszámláit és a vevői által neki fizetendő összegeket jelenti.
Az eljárásra, a foganatosításra, a megszűnésre és a feloldásra a biztosítási zárlat szabályai irányadók (971. cikk (1) bekezdés), és a bankszámlák letiltása iránti kérelemben a hitelezőnek nem kell megneveznie a bankokat (971. cikk (2) bekezdés).
Bírósági zárlat és elnöki végzés
A bírósági zárlat a vagyontárgyakat a bíróság által kijelölt zárgondnok őrizetébe helyezi (972. cikk), főként akkor, ha a vagyontárgy tulajdonjoga, birtoklása vagy használata vitás (973. cikk (1) bekezdés). Folyamatban lévő per nélkül is elrendelhető a hitelező biztosítékát képező ingóságokra, ha a hitelező igazolja, hogy az adós fizetésképtelen, vagy alapos oka van feltételezni, hogy az adós kivonja magát a végrehajtás alól, vagy ha lopástól, illetve rongálástól tart (973. cikk (2) bekezdés c) pont). A per nélkül elrendelt bírósági zárlat a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a hitelező az intézkedés elrendelésétől számított 20 napon belül nem indít pert vagy választottbírósági eljárást, illetve nem kéri végrehajtható okiratának végrehajtását (973. cikk (3) és (4) bekezdés). A kérelmet sürgősséggel, a felek idézésével tárgyalják (975. cikk (1) bekezdés).
Az elnöki végzés ideiglenes intézkedéseket tesz lehetővé, ha a kérelmező valószínűsíti jogát és az ügy sürgős, a késedelem miatt sérülő jog megóvása, közvetlenül fenyegető, helyrehozhatatlan kár megelőzése vagy a végrehajtás akadályainak elhárítása érdekében (997. cikk (1) bekezdés); a felek idézése nélkül is meghozható, különösen sürgős esetben akár a kérelem napján (999. cikk (2) bekezdés). A hitelező szempontjából a legfontosabb korlát, hogy nem rendelhet el olyan intézkedést, amely a vitát érdemben eldönti, sem olyat, amely lehetetlenné tenné az előző állapot helyreállítását (997. cikk (5) bekezdés), így nem alkalmas a tartozás megfizettetésére. Ellene 5 napon belül fellebbezésnek van helye (1000. cikk (1) bekezdés), és nem köti az érdemben döntő bíróságot (1002. cikk (2) bekezdés).
Külföldi hitelezők és nemzetközi elemet tartalmazó ügyek
Romániai intézkedések, miközben a fő per másutt folyik
A Brüsszel Ia. rendelet alapján a hitelező a román bíróságoktól kérheti a román jogban előírt ideiglenes, ezen belül biztosítási intézkedéseket akkor is, ha az ügy érdemében egy másik tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal (35. cikk). Az uniós jog hatályán kívül a Pp. ugyanezt a jogkört biztosítja a román bíróságoknak sürgős esetben a kérelem benyújtásakor Romániában tartózkodó személyek vagy ott lévő vagyontárgyak tekintetében, akkor is, ha az érdemi elbírálásra nem rendelkeznének joghatósággal (Pp. 1075. cikk). Az a hitelező tehát, amely Németországban vagy Ausztriában perel, kérheti egy román bíróságtól a Romániában lévő vagyon zárolását.
Az, hogy melyik román bíróság dönt a kérelemről, a belső szabályok szerint alakul (1072. cikk (1) bekezdés); ha ilyen bíróság nem állapítható meg, a bukaresti bíróságok járnak el (1072. cikk (2) bekezdés). A román eljárási feltételek ilyenkor is maradéktalanul érvényesek, köztük a 953. cikk (1) bekezdésének az a követelménye, hogy a kereset benyújtását igazolni kell; ezért a külföldi keresetlevelet és a benyújtás igazolását feljogosított fordító által készített hiteles fordítással együtt kell benyújtani.
A más tagállamban az adós idézése nélkül elrendelt intézkedés nem minősül a Brüsszel Ia. rendelet szerinti, más tagállamban elismerhető és végrehajtható határozatnak, kivéve, ha azt a végrehajtás előtt kézbesítették az alperesnek (2. cikk a) pont). Ez is amellett szól, hogy a kérelmet közvetlenül Romániában, a vagyon fekvése szerint nyújtsák be.
Az európai számlazárlati végzés
A 655/2014/EU rendelet olyan végzést szabályoz, amely a végzésben meghatározott összeg erejéig megakadályozza az adós valamely tagállamban vezetett bankszámlájáról történő átutalást és pénzfelvételt (1. cikk (1) bekezdés), a nemzeti intézkedések alternatívájaként (1. cikk (2) bekezdés).
- Ki veheti igénybe. A hitelezőnek valamely tagállamban kell lakóhellyel vagy székhellyel rendelkeznie (4. cikk 6. pont). Dánia nem vesz részt a rendelet alkalmazásában ((51) preambulumbekezdés). Az Egyesült Királyságban, Svájcban, az Egyesült Államokban vagy Ázsiában székelő hitelezők nem vehetik igénybe; ők a fenti román intézkedésekre támaszkodhatnak.
- Csak határokon átnyúló ügyben. A bankszámlát a megkeresett bíróság szerinti tagállamtól, illetve a hitelező lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kell vezetni (3. cikk (1) bekezdés). Ennek a feltételnek megfelel az a német hitelező, amely román bankszámlát céloz.
- Ítélet előtt vagy után. Kérhető az érdemi eljárás megindítása előtt, az eljárás bármely szakaszában az ítélet meghozataláig, vagy ítélet, bírósági egyezség, illetve közokirat birtokában (5. cikk).
- Mit kell igazolni. Sürgősen szükség van a végzésre, mert valós a veszélye, hogy enélkül a követelés végrehajtása meghiúsul vagy jelentősen nehezebbé válik (7. cikk (1) bekezdés), ítélet előtt pedig azt is, hogy a hitelező valószínűleg pernyertes lesz az ügy érdemében (7. cikk (2) bekezdés).
- Biztosíték. Ítélet előtt a bíróság biztosítékot ír elő, kivéve, ha ezt az adott körülmények között nem tartja helyénvalónak (12. cikk (1) bekezdés).
- Gyorsaság. Ítélet előtt a bíróság legkésőbb a kérelem benyújtását vagy kiegészítését követő tizedik munkanap végéig határoz (18. cikk (1) bekezdés); joghatósággal az ügy érdemében illetékes bíróságok rendelkeznek (6. cikk (1) bekezdés).
- Utólagos határidő. Ha a hitelező a fő per megindítása előtt nyújtotta be a kérelmet, a pert a kérelem benyújtásától számított 30 napon vagy a végzés meghozatalától számított 14 napon belül, a kettő közül a későbbi időpontig kell megindítania, és ezt igazolnia kell a bíróság előtt; ellenkező esetben a végzést visszavonják, vagy az megszűnik (10. cikk).
- A számla felkutatása. A hatóságoktól az adós számláinak felkutatását főszabály szerint csak az a hitelező kérheti, amely már végrehajtható ítélettel, bírósági egyezséggel vagy közokirattal rendelkezik (14. cikk (1) bekezdés).
A hitelezőnek szükséges iratok
- a szerződés, a számlák, a szállítási vagy átvételi iratok és a levelezés, amelyek a követelést írásban bizonyítják, feljogosított fordító által készített hiteles fordítással (Pp. 150. cikk (4) bekezdés);
- a fő kereset benyújtásának igazolása (953. cikk (1) bekezdés), választottbírósági eljárásban pedig a választottbírósági kereset és a választottbírósági megállapodás (585. cikk (2) bekezdés);
- az ügyvéd román ügyvédi meghatalmazása (împuternicire avocațială) és egy kivonat arról, ki képviseli a hitelező társaságot (151. cikk);
- rendelkezésre álló pénzeszközök a bíróság által esetleg előírt biztosítékra, gyakran rövid határidővel.
Mi mehet félre
- A biztosítékot nem fizetik meg időben. A zárlat a törvény erejénél fogva megszűnik (956. cikk).
- A fő pert elvesztik vagy visszavonják. Az adós kérheti az intézkedés feloldását (957. cikk (2) bekezdés).
- Elmulasztott utólagos határidő. A per nélkül elrendelt bírósági zárlat a törvény erejénél fogva megszűnik, ha 20 napon belül nem indul eljárás (973. cikk (3) és (4) bekezdés); az európai számlazárlati végzést visszavonják, ha a fő pert nem indítják meg időben (10. cikk (2) bekezdés).
- Fizetésképtelenség. Ha az adós ellen fizetésképtelenségi eljárás indul, ez az egyedi intézkedéseket is érinti; lásd a „Fizetésképtelen román adós: igénybejelentés külföldi hitelezőként” című cikket.
A költségekről lásd a „Perköltség és bírósági illeték Romániában” című cikket; a zárolt vagyon végrehajtható okirat birtokában történő értékesítéséről pedig a „Végrehajtás Romániában: bankszámla, ingatlan és üzletrész” című írásunkat.
Mikor érdemes tanácsot kérni
Az ideiglenes intézkedések akkor hatékonyabbak, ha még azelőtt előkészítik őket, hogy az adós gyanút fogna. Kérjen tanácsot, amint úgy tűnik, hogy az adós elmozdítja a vagyonát, és még mielőtt olyan felszólítást küldene, amely erre késztetheti. Első e-mailjében küldje el nekünk a szerződést, a számlákat, az adóssal folytatott levelezést, az adós nevét és cégjegyzékszámát, valamint a bírósági illetékességre vagy választottbíróságra vonatkozó kikötést, ha van ilyen. A díjazásban a munka megkezdése előtt írásban állapodunk meg. Irodánk külföldi hitelezőket képvisel román adósokkal szemben; ezt a munkát a romániai követelésbehajtási oldalunkon mutatjuk be. Írjon nekünk az office@pantilimon.ro címre.
Ez a cikk általános tájékoztatás az uniós és a román jog 2026. november 14-i állapota szerint, nem egyedi ügyre szóló jogi tanácsadás. Elolvasása vagy a kapcsolatfelvétel nem hoz létre ügyvéd–ügyfél jogviszonyt.