- román közbeszerzés
- külföldi ajánlattevő
- 98/2016. törvény
- 395/2016. kormányhatározat
- SEAP

Külföldi vállalkozások a román közbeszerzésekben
Jogállapot: 2026. november 14.
Röviden
- Kinek szól: azoknak a Románián kívül, az EU-ban vagy azon kívül letelepedett vállalkozásoknak, amelyek román közbeszerzésen indulnának.
- Az első lépés: tisztázni kell, melyik közbeszerzési rendszer alkalmazandó (klasszikus, közszolgáltatói vagy koncessziós), EU-n kívüli ajánlattevőnél pedig azt, hogy az EU-t kötő nemzetközi megállapodás kiterjed-e az adott beszerzésre.
- A legfontosabb határidő: a Jogorvoslati Tanácshoz (CNSC) benyújtott jogorvoslati kérelem határideje a tudomásszerzést követő naptól 10 nap (uniós értékhatár felett) vagy 7 nap (alatta) (2016. évi 101. törvény, 8. cikk (1) bekezdés).
- A jogorvoslat költsége: a benyújtástól számított legfeljebb 5 napon belül a becsült szerződéses érték 2%-ának megfelelő, felső határokkal korlátozott biztosítékot kell letenni, különben a kérelmet elutasítják (61^1. cikk).
A román közbeszerzések nyitottak a külföldi ajánlattevők előtt, de a részvétel, az iratok és a jogorvoslat a beszerzési rendszertől, az ajánlattevő letelepedési helyétől és minden lépés időzítésétől függ. Ez az útmutató azokat a kérdéseket veszi sorra, amelyeket egy külföldi vállalkozásnak érdemes megválaszolnia, mielőtt erőforrást fordít egy pályázatra.
1. Az alkalmazandó rendszer azonosítása
Romániában három párhuzamos szabályrendszer létezik: a klasszikus közbeszerzésről szóló 2016. évi 98. törvény (a 2014/24/EU irányelv átültetése) és a 395/2016. sz. kormányhatározattal jóváhagyott végrehajtási szabályzata; a közszolgáltatói (ágazati) beszerzésekről szóló 2016. évi 99. törvény (2014/25/EU irányelv); valamint az építési és szolgáltatási koncessziókról szóló 2016. évi 100. törvény. Mindhárom jogorvoslati szabályait a 2016. évi 101. törvény tartalmazza, amely a CNSC működését is rendezi.
A besorolás attól függ, ki és milyen tevékenységhez vásárol, nem csak a szerződés tárgyától. Mielőtt erőforrást fordítanak a pályázatra, rögzítsék az ajánlatkérőt, a tárgyat és a részeket, a becsült értéket, a finanszírozást és az eljárás megindításának napját, és az erre az eljárásra hatályos szabályokat ellenőrizzék.
További útmutatók a témában: Kereskedelmi jog és szerződések
2. Az uniós és az EU-n kívüli ajánlattevők helyzete eltér
Az EU-ban letelepedett ajánlattevők hivatkozhatnak a közbeszerzési irányelvekre és az azokat átültető román törvényekre. EU-n kívüli ajánlattevőnél az a döntő kérdés, hogy az EU-t kötő nemzetközi megállapodás, például a WTO kormányzati beszerzésekről szóló megállapodása (GPA) vagy egy szabadkereskedelmi megállapodás biztosítja-e a hozzáférést az adott beszerzéshez. Ez az ajánlatkérőtől, az áru, szolgáltatás vagy építési beruházás fajtájától és a megállapodás mellékleteiben szereplő értékhatároktól függ. A WTO-tagság önmagában nem elég.
Vállalatcsoportnál a ténylegesen pályázó társaságot kell vizsgálni. A tulajdonosi háttér, a letelepedés helye és a termékek származása különböző kérdések.
3. Mit jelent a Kolin-ítélet
Az Európai Unió Bírósága (nagytanács) 2024. október 22-én a C-652/22. sz. Kolin İnşaat-ügyben egy, a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó horvátországi vasúti közbeszerzéssel kapcsolatban döntött. Kimondta, hogy azok a gazdasági szereplők, amelyek olyan harmadik országból származnak, amely nem kötött az EU-val a közbeszerzésekhez való egyenlő és kölcsönös hozzáférést biztosító nemzetközi megállapodást (ilyen például Törökország), nem hivatkozhatnak az irányelvre, és nem követelhetnek az uniós ajánlattevőkkel egyenlő bánásmódot. Azt is kimondta, hogy a harmadik országbeli szereplők közbeszerzésekhez való hozzáférése az EU kizárólagos kereskedelempolitikai hatáskörébe tartozik, ezért az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések sem alkalmazhatók rájuk.
Az ajánlatkérő esetenként mérlegeli, hogy az ilyen ajánlattevőt beengedi-e az eljárásba. A megállapodással nem lefedett ajánlattevő számára ennek két gyakorlati következménye van: a részvétel az ajánlatkérő mérlegelésétől függ, és az elutasítás vagy eltérő bánásmód az irányelvre hivatkozva nem támadható. Az ítélet a közszolgáltatói irányelvre vonatkozott; érvelése a klasszikus közbeszerzéseknél is figyelembe veendő, de minden esetet külön kell vizsgálni.
4. Regisztráció a SEAP-ban
A román eljárások az elektronikus közbeszerzési rendszerben (SEAP, nyilvánosan az e-licitatie.ro címen) zajlanak, amelyet a Román Digitalizációs Hatóság (ADR) üzemeltet. A hozzáféréshez regisztráció és a SEAP által a regisztrációs eljárás után kiadott digitális tanúsítvány szükséges. A regisztrációt jóval az ajánlattételi határidő előtt kezdjék el, kövessék a platform aktuális útmutatását, és őrizzenek meg minden visszaigazolást.
A rendszerhozzáférést a pályázat előkészítésétől külön kell megtervezni. Előre döntsék el, ki képviseli a társaságot, ki kezeli a fiókot, ki hagyja jóvá az iratokat és ki nyújtja be az ajánlatot, és őrizzék meg a benyújtási igazolásokat.
5. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD, DUAE) és az igazoló iratok
Az alkalmasság igazolása az egységes európai közbeszerzési dokumentummal (ESPD, románul DUAE) kezdődik, amelynek egységes mintáját az (EU) 2016/7 bizottsági végrehajtási rendelet határozza meg. Az ESPD önnyilatkozat; az ajánlatkérő később bekérheti az igazoló iratokat, amelyeknek egyezniük kell vele.
Az ESPD-t az ajánlattevő pontos jogi azonosságához és részvételi szerkezetéhez kell igazítani, és ellenőrizni kell az összhangot a pénzügyi ajánlat, a műszaki ajánlat, a konzorciumi megállapodás, az alvállalkozók és más szervezet kapacitásaira való támaszkodás között. Egy román leányvállalat referenciája nem száll át automatikusan a külföldi anyavállalatra. Külföldi iratoknál ellenőrizzék a kiállító hatóságot, az érintett időszakot és a dokumentációban előírt fordítási követelményeket. Ha egy követelmény nem egyértelmű, az eljárásban kérjenek kiegészítő tájékoztatást ahelyett, hogy a nyomtatványt átalakítanák.
6. Jogorvoslat: CNSC vagy bíróság
Az az ajánlattevő, amely úgy véli, hogy az ajánlatkérő valamely aktusa sérti, a CNSC-hez fordulhat (2016. évi 101. törvény, 8. cikk (1) bekezdés), vagy közvetlenül a hatáskörrel rendelkező bírósághoz (49. cikk).
- Határidő: a tudomásszerzést követő naptól 10 nap, ha a becsült érték eléri vagy meghaladja az Európai Unió Hivatalos Lapjában kötelező közzétételi értékhatárt, alatta 7 nap (8. cikk (1) bekezdés). A SEAP-ban közzétett dokumentáció tartalma elleni kérelemnél a tudomásszerzés napja a közzététel napja (8. cikk (2) bekezdés).
- Biztosíték: a benyújtástól számított legfeljebb 5 napon belül a becsült szerződéses érték 2%-ának megfelelő biztosítékot kell letenni, az értéktől és az eljárási szakasztól függő felső határokkal; ennek hiányában a kérelmet elutasítják (61^1. cikk (1) bekezdés).
- A CNSC döntése: a CNSC az eljárási iratok beérkezésétől számított 20 napon belül dönt érdemben, illetve 10 napon belül, ha egy eljárási kifogás kizárja az érdemi vizsgálatot (24. cikk (1) bekezdés).
- Bírósági felülvizsgálat: a CNSC döntése a közléstől számított 10 napon belül támadható meg a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt (29. cikk).
A kiegészítő tájékoztatás kérése vagy az ajánlatkérővel folytatott levelezés nem állítja meg ezeket a határidőket. Őrizzék meg a hirdetményeket, a dokumentációt és módosításait, a kérdéseket és válaszokat, a benyújtott ajánlatot és a visszaigazolásokat, valamint az értékeléssel kapcsolatos minden közlést. Megállapodással nem lefedett, EU-n kívüli ajánlattevőnél a jogorvoslat jogalapját a Kolin-ítélet fényében külön kell megvizsgálni.
7. Induljunk-e?
A részvételi döntésnek egyszerre kell számolnia a piaci hozzáféréssel, a műszaki felkészültséggel, az alkalmassági igazolásokkal, a teljesítési kapacitással és egy esetleges jogvita tervezésével. Jelöljenek ki egy személyt a hivatalos üzenetek figyelésére, és egy jóváhagyásra jogosult döntéshozót a végleges ajánlathoz. Vessék össze a szerződéses kötelezettségeket a valós erőforrásokkal, az alvállalkozókat és a helyszíni teljesítési követelményeket is beleértve.
Mi mehet félre
- Rossz szabályrendszer. A közszolgáltatói és koncessziós eljárásokra más törvények vonatkoznak, mint a klasszikus közbeszerzésre.
- Feltételezett hozzáférés. Megállapodással nem lefedett, EU-n kívüli ajánlattevőnek nincs az irányelvből eredő joga a részvételre vagy az egyenlő bánásmódra.
- Elmulasztott jogorvoslati határidő. A 10 vagy 7 nap a tudomásszerzést követő naptól fut, a biztosítékot pedig 5 napon belül le kell tenni.
- Ellentmondó iratok. Ha az ESPD nem egyezik az igazolásokkal vagy a pályázó társasággal, az kizáráshoz vezethet.
Mikor érdemes tanácsot kérni
Mielőtt erőforrást fordít egy pályázatra, érdemes átnézetni a hozzáférést, az alkalmasságot és az iratokat. Első e-mailjében küldje el nekünk a hirdetményt vagy a SEAP-azonosítót, a dokumentációt, a társaság letelepedési helyét és csoportszerkezetét, valamint az ajánlatkérőnek már feltett kérdéseket. Ha egy döntést meg akar támadni, haladéktalanul írjon, mert a határidők napokban mérhetők. A díjazásban a munka megkezdése előtt írásban állapodunk meg.
Írásbeli megkeresés: Cabinet de Avocatură Pantilimon Rikhárd-Árpád, office@pantilimon.ro.
Ez a cikk általános tájékoztatás a román és az uniós jog 2026. november 14-i állapota szerint, nem egyedi ügyre szóló jogi tanácsadás. Elolvasása vagy a kapcsolatfelvétel nem hoz létre ügyvéd–ügyfél jogviszonyt.
Források
- 2016. évi 101. törvény a közbeszerzési jogorvoslatokról (legislatie.just.ro)
- 2016. évi 98. törvény a közbeszerzésekről (legislatie.just.ro)
- Az Európai Unió Bíróságának 183/24. sz. sajtóközleménye, C-652/22. sz. Kolin-ügy
- Dokumentum letöltéseEurópai Bizottság: kérdések és válaszok a Kolin-ítéletről
- SEAP – elektronikus közbeszerzési rendszer (serviciipublice.gov.ro)
- (EU) 2016/7 bizottsági végrehajtási rendelet az ESPD-ről