
Késedelmi kamat és 40 eurós kártérítés Romániában (B2B)
Jogállapot: 2026. november 14.
Röviden
- Kinek szól: minden vállalkozásnak, amely román jog hatálya alá tartozó szerződés alapján árut szállít vagy szolgáltatást nyújt román társaságnak vagy közintézménynek, függetlenül attól, hol van a székhelye (EU, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Svájc, India vagy más ország). A fogyasztói szerződésekre a szabályok nem vonatkoznak.
- Mit követelhet: a lejárattól járó kamatot külön felszólítás nélkül, a megállapodott mértékben, ennek hiányában a BNR alapkamata plusz 8 százalékpont mértékben; legalább 40 euró kártérítést; valamint a behajtás költségeit.
- Az első lépés: készítsen listát a számlákról a lejárati napokkal és a részfizetésekkel, majd küldjön fizetési felszólítást, amely feltünteti a tőkét, a kamatot, a 40 eurós kártérítést és a költségeket.
- A fő határidő: az általános elévülési idő három év (Polgári Törvénykönyv, 2517. cikk).
Ha egy román vevő késve fizet, a kifizetetlen tőke ritkán jelenti a teljes követelést. A román jog a vállalkozó hitelezőnek a lejárattól járó kamatot, legalább 40 euró átalány-kártérítést és a behajtási költségeit biztosítja. Emellett korlátozza a fizetési határidőket, és semmisnek tekinti azokat a szerződési kikötéseket, amelyek e jogokat szűkítik.
A fő jogforrások: a szakmai szereplők közötti, illetve a szakmai szereplők és az ajánlatkérő szervek közötti szerződésekben előforduló fizetési késedelem elleni küzdelemről szóló 2013. évi 72. törvény (amely a 2011/7/EU irányelvet ülteti át), a törvényes kamatról szóló 13/2011. sz. kormányrendelet (Ordonanța Guvernului nr. 13/2011), valamint a Codul civil, vagyis a román Polgári Törvénykönyv (2009. évi 287. törvény). A tágabb behajtási stratégiáról angol nyelvű követelésbehajtási útmutatónk külföldi hitelezőknek szól.
Kikre vonatkoznak a szabályok
A 2013. évi 72. törvény azokra a biztos, likvid és esedékes (certe, lichide și exigibile: a tartozás nem kétséges, összege rögzített vagy kiszámítható, és a fizetési határidő eltelt) pénzkövetelésekre alkalmazandó, amelyek szakmai szereplők közötti, vagy szakmai szereplő és ajánlatkérő szerv közötti, áruszállításra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésből erednek, ideértve a tervezési és építési munkákat is (1. cikk (1) bekezdés). Szakmai szereplő minden olyan természetes vagy jogi személy, amely nyereségszerzési céllal vállalkozást üzemeltet (2. cikk 2. pont).
Két kategória kivétel (1. cikk (2) bekezdés):
- a fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezői jegyzékbe felvett követelések, valamint az ad hoc megbízatás, a megelőző csődegyezség (concordat preventiv) vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya alá tartozó követelések;
- a szakmai szereplők és a fogyasztók közötti szerződések.
A román társasággal üzletelő külföldi eladó e szabályok értelmében szakmai szereplő, valahányszor a szerződésre a román jog irányadó. Ha a szerződésre egy másik uniós tagállam joga irányadó, helyette annak az államnak a 2011/7/EU irányelvet átültető szabályai alkalmazandók; az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg, amelyeknél a tagállamok szigorúbbat is előírhatnak.
További útmutatók a témában: Kereskedelmi jog és szerződések
A kamat felszólítás nélkül is jár
Szakmai szereplők között a leszállított áru vagy a teljesített szolgáltatás ára után késedelmi kamat jár, ha a hitelező saját kötelezettségeit teljesítette, és az esedékes összeget nem kapta meg időben, kivéve, ha a késedelem nem róható fel az adósnak (72/2013. törvény, 3. cikk (1) bekezdés). A kamat a lejárattól a kifizetésig, a Polgári Törvénykönyv 1535. cikke alapján jár (72/2013. törvény, 3. cikk (2) bekezdés). Az 1535. cikk a hitelezőnek a lejárattól késedelmi kártérítést biztosít anélkül, hogy kárt kellene bizonyítania (Polgári Törvénykönyv, 1535. cikk (1) bekezdés).
Hivatalos felszólításra nincs szükség. A Polgári Törvénykönyv szerint az adós a törvény erejénél fogva, vagyis a hitelező felszólítása nélkül késedelembe esik, ha vállalkozás üzemeltetése során tartozott pénzösszeget nem fizet meg (1523. cikk (2) bekezdés d) pont). Az a szerződési kikötés, amely a kamatot előzetes felszólítástól teszi függővé, a törvény erejénél fogva tisztességtelen (72/2013. törvény, 14. cikk b) pont).
Fizetési meghagyás kérelmezése előtt ettől függetlenül fizetési felszólítást kell küldeni (lásd a Román fizetési meghagyás: gyors behajtás külföldi hitelezőknek című cikket), ez azonban nem feltétele a kamat folyásának.
Ha nincs lejárati nap
Ha a szerződés nem állapít meg fizetési határidőt, a kamat (3. cikk (3) bekezdés):
- attól a naptól jár, amely 30 naptári nappal követi a számla vagy azzal egyenértékű fizetési felhívás adós általi kézhezvételét;
- ha a kézhezvétel időpontja bizonytalan, vagy korábbi, mint az áru, illetve a szolgáltatás átvétele, akkor az áru átvételét vagy a szolgáltatás teljesítését követő 30. naptári naptól;
- ha jogszabály vagy a szerződés átvételi vagy ellenőrzési eljárást ír elő, és a számla az átvétel napján vagy azt megelőzően érkezett meg, akkor az átvételt követő 30. naptári naptól.
Az átvételi vagy ellenőrzési eljárás nem haladhatja meg az áru vagy a szolgáltatás átvételétől számított 30 naptári napot, kivéve, ha a szerződés kifejezetten hosszabb időtartamot ír elő, és ez a kikötés nem tisztességtelen (3. cikk (4) bekezdés).
A törvényes kamat mértéke vállalkozások között
A felek a késedelmi kamat mértékében szabadon megállapodhatnak (13/2011. sz. kormányrendelet, 1. cikk (1) bekezdés). Ha nem tették, a törvényes késedelmi kamat irányadó (72/2013. törvény, 4. cikk; 13/2011. sz. kormányrendelet, 2. cikk).
Szakmai szereplők között, valamint szakmai szereplők és ajánlatkérő szervek között a törvényes késedelmi kamat a Román Nemzeti Bank (Banca Națională a României, BNR) alapkamata plusz 8 százalékpont (13/2011. sz. kormányrendelet, 3. cikk (2^1) bekezdés). Az alapkamat a BNR igazgatótanácsa által megállapított monetáris politikai kamatláb (3. cikk (1) bekezdés), amelyet minden változáskor közzétesznek a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) (3. cikk (4) bekezdés). A hatályos kamatlábat és annak alakulását a BNR honlapja, a www.bnr.ro mutatja. A 72/2013. törvény hatálya alá tartozó követeléseknél az egyes félévek első naptári napján hatályos alapkamat az egész félévre alkalmazandó (72/2013. törvény, 4. cikk; ugyanezt a szabályt tartalmazza a Polgári Perrendtartás 1018. cikk (1) bekezdése is).
Mivel az alapkamat változik, itt nem közlünk konkrét számot; a követelésben a késedelem minden félévére a január 1-jén, illetve július 1-jén hatályos kamatlábat kell alkalmazni.
Külföldi elemet tartalmazó szerződések és devizában meghatározott árak
A 13/2011. sz. kormányrendelet külön szabályt is tartalmaz: a külföldi elemet tartalmazó jogviszonyokban, ha a román jog alkalmazandó, és a fizetést devizában kötötték ki, a törvényes kamat évi 6% (4. cikk). Egy külföldi beszállító és egy román vevő közötti, euróban vagy amerikai dollárban árazott szerződés e megfogalmazás alá eshet. Azt, hogy a 4. cikk hogyan viszonyul a 3. cikk (2^1) bekezdése szerinti, vállalkozások közötti kamatlábhoz, a követelés összegszerűsítése előtt a konkrét szerződés alapján kell megítélni. A kérdés legegyszerűbben úgy kerülhető el, ha a szerződésben kifejezetten megállapodnak a késedelmi kamat mértékéről.
A megállapodott kamatláb és korlátai
A megállapodott kamatláb elsőbbséget élvez a törvényessel szemben. Vállalkozások közötti szerződésekben két korlát érvényesül:
- Az a kikötés, amely kizárja a késedelmi kamatot, vagy a törvényes késedelmi kamatnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a törvény erejénél fogva tisztességtelen, a körülmények vizsgálata nélkül (72/2013. törvény, 14. cikk a) pont), a tisztességtelen kikötések pedig semmisek (15. cikk (1) bekezdés).
- A késedelmi kamat kötbérkikötésnek minősül: rá a Polgári Törvénykönyv kötbérre vonatkozó szabályai alkalmazandók (13/2011. sz. kormányrendelet, 10. cikk). A bíróság a kötbért csak akkor mérsékelheti, ha a főkötelezettséget részben, a hitelező javára teljesítették, vagy ha a kötbér nyilvánvalóan túlzó ahhoz a kárhoz képest, amelyet a felek a szerződéskötéskor előre láthattak (Polgári Törvénykönyv, 1541. cikk (1) bekezdés).
A 13/2011. sz. kormányrendelet 5. cikk (1) bekezdésében szereplő felső határ (a törvényes kamat plusz évi 50%) csak azokra a jogviszonyokra vonatkozik, amelyek nem vállalkozás üzemeltetéséből erednek, így a társaságok között megállapodott kamatlábakat nem korlátozza.
Ha az adós a lejárat előtt a törvényesnél magasabb szerződéses kamattal tartozott, a késedelmi kamat ezen a magasabb szinten folyik tovább (Polgári Törvénykönyv, 1535. cikk (2) bekezdés).
A 40 eurós minimális kártérítés
Ha a fizetési késedelem feltételei fennállnak, a hitelező minimális kiegészítő kártérítésként 40 eurónak a kifizetés napján számított lejegyenértékét követelheti (72/2013. törvény, 10. cikk (1) bekezdés). Az összeg attól a naptól esedékes, amikor a késedelmi kamat folyni kezd (10. cikk (2) bekezdés), az esetleges végrehajtási költségeken felül jár (10. cikk (3) bekezdés), és nem érinti a követelés behajtásával kapcsolatos összes költség megtérítésére vonatkozó jogot (9. cikk és 10. cikk (1) bekezdés). Az a kikötés, amely a kiegészítő kártérítéshez való jogot kizárja, a törvény erejénél fogva tisztességtelen (14. cikk e) pont).
A 72/2013. törvény nem mondja ki kifejezetten, hogyan alkalmazandó a 40 euró, ha több számlát fizetnek késve. Azt, hogy számlánként követelhető-e, a szerződés tényállása és a számlázási gyakorlat alapján kell mérlegelni.
A 40 eurót meghaladó behajtási költségek
Az átalányösszegen felül a hitelező kártérítést követelhet a késedelmes fizetés miatt a tartozás behajtására fordított valamennyi kiadásért (72/2013. törvény, 9. cikk). A törvény által átültetett 2011/7/EU irányelv példaként az ügyvéd vagy követeléskezelő megbízásának költségeit említi (az irányelv 6. cikk (3) bekezdése). Fizetési meghagyásos kérelemben ugyanezt a jogot a Polgári Perrendtartás 1018. cikk (2) bekezdése fejezi ki.
Ettől külön, ha a törvényesnél magasabb késedelmi kamat nem jár, a hitelező a törvényes kamaton felül a bizonyított kárának teljes megtérítését is követelheti (Polgári Törvénykönyv, 1535. cikk (3) bekezdés).
A fizetési határidő felső korlátja
Szakmai szereplők között a fizetési határidő nem haladhatja meg a 60 naptári napot. A felek csak akkor köthetnek ki hosszabb határidőt, ha ez a kikötés nem tisztességtelen (72/2013. törvény, 5. cikk (1) bekezdés). A felek részletfizetésben is megállapodhatnak; ilyenkor a kamatot és a kártérítést minden lejárt részletre külön kell számítani (5. cikk (2) bekezdés). A számla kiállításának vagy kézhezvételének időpontjában a felek nem állapodhatnak meg: az a kikötés, amely határidőt szab a számla kiállítására vagy kézhezvételére, semmis (5. cikk (3) bekezdés).
Ha az adós ajánlatkérő szerv, a számla kézhezvételétől (illetve a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben az áru vagy szolgáltatás átvételétől vagy az átvételi eljárás lezárultától) számított 30 naptári napon belül kell fizetnie. Legfeljebb 60 naptári napos hosszabb határidőt csak kivételesen lehet kikötni, ha azt a szerződés és a közbeszerzési dokumentáció kifejezetten tartalmazza, és objektíven indokolt (7. cikk (1) bekezdés). A közegészségügyi intézmények és az egészségügyi szolgáltatást nyújtó közintézmények esetében a törvényes határidő legfeljebb 60 naptári nap (6. cikk (4) bekezdés).
Semmis kikötések
Tisztességtelen az a kikötés vagy gyakorlat, amely a fizetési határidőt, a késedelmi kamatot vagy a kiegészítő kártérítést a hitelezővel szemben nyilvánvalóan méltánytalan módon állapítja meg (12. cikk), a tisztességtelen kikötések pedig semmisek (15. cikk (1) bekezdés). A bíróság valamennyi körülményt mérlegeli, így azt is, ha a szerződő partner erőfölényben van egy kis- vagy középvállalkozással szemben (13. cikk).
Egyes kikötések a törvény erejénél fogva, a körülmények vizsgálata nélkül tisztességtelenek (14. cikk). Erre a felsorolásra a hitelező közvetlenül hivatkozhat:
- a késedelmi kamat kizárása vagy a törvényes mértéknél alacsonyabb megállapítása;
- annak előírása, hogy a kamat csak késedelembe helyező felszólítás után folyik;
- a kamatfolyás kezdetének a törvényes határidőkön túli elhalasztása;
- ajánlatkérő szervvel kötött szerződésben a 7. cikk (1) bekezdése által megengedettnél hosszabb fizetési határidő;
- a kiegészítő kártérítés kizárása;
- a számla kiállítására vagy kézhezvételére határidőt szabó kikötés.
Alternatíva: a kötbérkikötés
Sok román szerződés kamatláb helyett napi kötbért (penalități de întârziere) ír elő. A kötbérkikötés alapján a hitelező a megállapodott összeget kár bizonyítása nélkül követelheti (Polgári Törvénykönyv, 1538. cikk (4) bekezdés). Ha a kötbért késedelmes teljesítésre kötötték ki, a hitelező a főkövetelést és a kötbért együtt is követelheti (1539. cikk). A bíróság a kötbért csak az 1541. cikk (1) bekezdésében szereplő két esetben mérsékelheti, és a nyilvánvalóan túlzó volta miatt mérsékelt kötbérnek a főkötelezettségnél magasabbnak kell maradnia (1541. cikk (2) bekezdés).
Hogyan érvényesítse a követelést
- 1. lépés: számoljon számlánként. Minden számlánál rögzítse a lejárati napot (a szerződés szerint, vagy a 3. cikk (3) bekezdésében szereplő mögöttes határidők szerint), az egyes részfizetések napját és összegét, valamint az egyes félévekre irányadó alapkamatot.
- 2. lépés: küldjön fizetési felszólítást. Tüntesse fel a tőkét, a meghatározott napig számított kamatot, a 40 eurós kártérítést és a behajtási költségeket, és szabjon fizetési határidőt. Ha fizetési meghagyást tervez, a felszólításnak meg kell felelnie a Polgári Perrendtartás 1015. cikkének.
- 3. lépés: válassza ki az eljárást. A kamat, a 40 euró és a behajtási költségek egyaránt követelhetők fizetési meghagyásos eljárásban (Polgári Perrendtartás, 1017. cikk (1) bekezdés d) pont és 1018. cikk), rendes perben, illetve uniós határon átnyúló ügyben európai fizetési meghagyásos eljárásban; lásd az Európai fizetési meghagyás és kis értékű követelések Romániában című cikket.
- 4. lépés: figyeljen az elévülésre. Az általános elévülési idő három év (Polgári Törvénykönyv, 2517. cikk). Az elévülés megszakadásáról és nyugvásáról a Kereskedelmi Követelések Elévülése 2026: Határidők és Felfüggesztés című cikkünk szól.
Szerződés-előkészítési szempontok külföldi beszállítóknak
- Rögzítsen kifejezett késedelmi kamatlábat vagy napi kötbért, valamint azt a pénznemet, amelyben a kamatot számítják.
- Tartsa a fizetési határidőt 60 napon belül, vagy rögzítse a hosszabb határidő objektív okait.
- Kerülje azokat a kikötéseket, amelyek a kamatot késedelembe helyező felszólítástól teszik függővé, valamint a számla kiállítására vagy kézhezvételére határidőt szabó kikötéseket.
- Állapodjanak meg az eljáró fórumról és az irányadó jogról. A joghatóság megválasztásáról a Román cég beperelése: peres útmutató külföldi felperesek számára című cikk és a „Kereskedelmi Vitarendezés Romániában Választottbírósággal” című cikkünk szól.
Mi mehet félre
- Egyetlen kamatláb alkalmazása a teljes időszakra az egyes félévekre irányadó alapkamat helyett.
- A 13/2011. sz. kormányrendelet 4. cikkének figyelmen kívül hagyása, ha az ár devizában van meghatározva.
- Olyan szerződési kikötésre való hivatkozás, amelyet a törvény semmisnek tekint, például a kamatfolyás előtti felszólítás követelménye.
Mikor kérjen tanácsot
Irodánk Románián kívüli hitelezőket képvisel a kamat- és kártérítés-számítások, a fizetési felszólítások és a keresetek előkészítésében, és a szerződés aláírása előtt áttekintjük a fizetési és kötbérkikötéseket. Az első e-mail akkor a leghasznosabb, ha mellékeli a szerződést, a kifizetetlen számlákat a fizetési időpontok igazolásával, a levelezést, az adós nevét és romániai cégjegyzékszámát, valamint a joghatósági vagy választottbírósági kikötést, ha van ilyen. Díjainkat a munka megkezdése előtt írásban rögzítjük. Követelés vagy szerződés megbeszéléséhez írjon az office@pantilimon.ro címre.
Ez a cikk általános tájékoztatás a román jog 2026. november 14-i állapota szerint, nem egyedi ügyre szóló jogi tanácsadás. Elolvasása vagy a kapcsolatfelvétel nem hoz létre ügyvéd–ügyfél jogviszonyt.