Elveszett, sérült vagy késett áru: CMR reklamáció Romániában

Bevezetés

Elveszett, megsérült vagy késve érkezett áru a Romániába vagy Romániából induló nemzetközi közúti fuvarozásban: ez az útmutató ezt a helyzetet vizsgálja. Külföldi cégeknek – feladóknak, címzetteknek, kereskedőknek és szállítmányozóknak – szól, akik a kiszállításkor problémát észlelnek, és gyorsan tudniuk kell, milyen szabályok érvényesek, milyen határidők futnak, és milyen iratokat kell megőrizni.

A fő jogi szabályozás a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló Egyezmény (CMR), amelyet 1956. május 19-én írtak alá Genfben, és amelyhez Románia a 451/1972. sz. rendelettel csatlakozott. Az egyezmény szövege az 1972. december 6-i 145. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg, és a hivatalos legislatie.just.ro portálon olvasható. A cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az egyes fuvarok konkrét iratainak elemzését.

További útmutatók a témában: Kereskedelmi jog és szerződések

Röviden

• A fuvarozó elvben felel a teljes vagy részleges elveszésért, a sérülésért és a kiszolgáltatás késedelméért, ha ezek az áru átvétele és kiszolgáltatása között következnek be (CMR 17. cikk (1) bek.).
• A látható veszteség vagy sérülés miatti fenntartást legkésőbb a kiszolgáltatáskor kell megtenni; a nem látható esetében írásban, 7 napon belül, a vasárnapokat és törvényes ünnepnapokat nem számítva (30. cikk (1) bek.).
• Késedelem miatt kártérítés csak akkor követelhető, ha az áru címzett rendelkezésére bocsátásától számított 21 napon belül írásbeli fenntartást küldtek (30. cikk (3) bek.).
• A keresetek főszabályként egy év alatt évülnek el; szándékos vagy azzal egyenértékű vétkesség esetén a határidő 3 év (32. cikk).
• A kártérítést az egyezmény saját szabályai szerint számítják, és az elvben korlátozott (23. cikk).

Mikor alkalmazandó a CMR Egyezmény

Az 1. cikk szerint a CMR minden olyan visszterhes közúti árufuvarozási szerződésre alkalmazandó, amelyet járművel végeznek, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely két különböző országban van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam. Így egy Budapest–Marosvásárhely, Milánó–Kolozsvár vagy Brassó–Hamburg fuvar általában a CMR hatálya alá esik, függetlenül az érintett cégek honosságától.

Külföldi cég számára fontos, hogy a szabályok nem attól függnek, hol jegyezték be a fuvarozót. A szerződés szerinti útvonal és a fuvar nemzetközi jellege a döntő. A tisztán belföldi romániai fuvarokra más szabályok – főként a Polgári Törvénykönyv – vonatkoznak, ezeket itt nem tárgyaljuk.

Mit jelent az elveszés, a sérülés és a késedelem

Teljes vagy részleges elveszés

Részleges elveszésről akkor beszélünk, ha csomagok, raklapok vagy a mennyiség egy része hiányzik. Teljes elveszés esetén az áru egyáltalán nem érkezik meg. A CMR 20. cikk (1) bekezdése szerint a jogosult további bizonyítás nélkül elveszettnek tekintheti az árut, ha azt a megállapodott határidő lejártától számított 30 napon belül, illetve határidő hiányában a fuvarozó általi átvételtől számított 60 napon belül nem szolgáltatták ki.

Sérülés

A sérülés az áru fuvarozás közbeni károsodását jelenti: szakadt csomagolás, ütődött termékek, nedvesség, szennyeződés, érzékeny áruknál pedig a fuvarozási feltételek be nem tartása. A látható (kirakodáskor észlelhető) és a nem látható (később, például a csomagolás bontásakor felfedezett) sérülés közötti különbség közvetlenül befolyásolja a fenntartási határidőt.

Késedelem

A 19. cikk szerint késedelem áll fenn, ha az árut nem a megállapodott határidőn belül szolgáltatták ki, vagy határidő hiányában, ha a fuvarozás tényleges időtartama – a körülményeket figyelembe véve – meghaladja azt az időt, amely egy gondos fuvarozónak észszerűen megadható. Ezért a megrendelésben, a fuvarvisszaigazolásban vagy a fuvarlevélben rögzített szállítási határidőnek nagy gyakorlati jelentősége van.

A fuvarozó felelőssége és a mentesülési okok

A 17. cikk (1) bekezdése rögzíti a fuvarozó felelősségét az elveszésért, sérülésért és késedelemért. A 17. cikk (2) bekezdése azonban olyan eseteket is meghatároz, amikor a fuvarozó mentesül: az áru feletti rendelkezésre jogosult személy vétkessége, e személy olyan utasítása, amely nem a fuvarozó vétkességéből ered, az áru sajátos hibája, vagy olyan körülmények, amelyeket a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelyek következményeit nem háríthatta el.

A 17. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a fuvarozó nem hivatkozhat a használt jármű hibájára vagy annak a személynek a vétkességére, akitől a járművet bérelte. A 17. cikk (4) bekezdése különleges kockázatokat sorol fel, amelyek mentesüléshez vezethetnek, például a fuvarlevélben feltüntetett, kifejezetten kikötött nyitott járművek használatát, a csomagolás hiányát vagy hibáját, illetve a feladó vagy a címzett által végzett kezelést, berakodást, elhelyezést vagy kirakodást.

A gyakorlatban sok vita arra a kérdésre összpontosul, hogy ki rakodta be és ki rögzítette az árut, mit tüntettek fel a fuvarlevélben, és megfelelő volt-e a csomagolás. Ezért a berakodáskori iratok gyakran ugyanolyan fontosak, mint a kirakodáskoriak.

Fenntartási határidők: az első lépés a kirakodás után

A CMR 30. cikke az a rendelkezés, amelyet a külföldi cégnek még az áru megérkezése előtt ismernie kell.

1. Látható veszteség vagy sérülés: a fenntartást legkésőbb a kiszolgáltatás pillanatában kell közölni a fuvarozóval, a veszteség vagy sérülés általános jellegének megjelölésével.
2. Nem látható veszteség vagy sérülés: a fenntartást írásban, a kiszolgáltatástól számított 7 napon belül, a vasárnapokat és törvényes ünnepnapokat nem számítva kell megtenni.
3. Késedelem: kártérítés csak akkor követelhető, ha az áru címzett rendelkezésére bocsátásától számított 21 napon belül írásbeli fenntartást küldtek.

A 30. cikk (4) bekezdése szerint a kiszolgáltatás, a megállapítás vagy a rendelkezésre bocsátás napja nem számít bele ezekbe a határidőkbe. Fenntartás hiányában a 30. cikk (1) bekezdése – az ellenkező bizonyításáig – vélelmet állít fel arra, hogy a címzett az árut a fuvarlevélben leírt állapotban vette át. A vélelem nem zár ki minden igényt, de a bizonyítás terhét az igénylőre helyezi.

Ha a fuvar Romániában ér véget, a 7 napos határidő számításánál a romániai törvényes ünnepnapok számítanak. A romániai címzettel dolgozó külföldi cégeknek érdemes ellenőrizniük a kirakodás napján hatályos ünnepnapi naptárt.

Milyen iratokat kell megőrizni

• a CMR fuvarlevél valamennyi példányát és bejegyzését, a rávezetett írásbeli fenntartásokkal együtt;
• a megrendelést vagy fuvarozási szerződést és az e-mailben váltott visszaigazolásokat;
• a kereskedelmi számlát, a csomaglistát és – ahol van – a vámokmányokat;
• a berakodáskor és kirakodáskor készült, dátummal ellátott fényképeket, a zárakról és az áru rögzítéséről is;
• a fuvarozóval közösen felvett jegyzőkönyvet, ha készült;
• a fuvarozónak küldött írásbeli fenntartásokat és azok elküldésének igazolását;
• a szakértő vagy a biztosító kárfelvételi jelentéseit.

A fuvarlevél bejegyzései fontos bizonyító erővel bírnak. A CMR 9. cikke szerint a fuvarlevél – az ellenkező bizonyításáig – bizonyítja a szerződés feltételeit és az áru fuvarozó általi átvételét.

Hogyan számítják a kártérítést

Teljes vagy részleges elveszés esetén a kártérítést az áru fuvarozásra való átvételének helyén és időpontjában fennálló értéke alapján számítják (23. cikk (1) bek.). Az értéket a tőzsdei árfolyam, ennek hiányában a piaci ár, és mindkettő hiányában az azonos fajtájú és minőségű áruk szokásos értéke alapján határozzák meg (23. cikk (2) bek.).

A 23. cikk (3) bekezdése a hiányzó bruttó tömeg kilogrammjához viszonyított kártérítési korlátot állapít meg. Az alkalmazandó számítási egység az érintett államokra hatályos egyezményi és jegyzőkönyvi szövegtől függ, ezért a konkrét értéket minden fuvarnál ellenőrizni kell. Ezen felül visszatérítik a fuvardíjat, a vámokat és a fuvarozással kapcsolatban felmerült egyéb költségeket: teljes elveszésnél teljes egészében, részleges elveszésnél arányosan (23. cikk (4) bek.).

Késedelem esetén, ha a jogosult bizonyítja, hogy kár érte, a fuvarozó olyan kártérítést fizet, amely nem haladhatja meg a fuvardíjat (23. cikk (5) bek.). Magasabb kártérítés csak akkor követelhető, ha a feladáskor a 24. és 26. cikk szerint bejelentették az áru értékét vagy a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdeket (23. cikk (6) bek.).

A 27. cikk évi 5% kamatot ír elő, amely a fuvarozóhoz intézett írásbeli reklamáció napjától, ennek hiányában a kereset benyújtásának napjától fut.

A korlátok nem alkalmazandók, ha a kárt szándékosan vagy olyan vétkességgel okozták, amelyet az eljáró bíróság joga a szándékossággal egyenértékűnek tekint (29. cikk).

Elévülés: az egyéves határidő

A 32. cikk (1) bekezdése szerint a CMR hatálya alá eső fuvarozásból eredő keresetek egy év alatt évülnek el, szándékosság vagy azzal egyenértékű vétkesség esetén pedig 3 év alatt. A határidő többek között:

• részleges elveszés, sérülés vagy késedelem esetén a kiszolgáltatás napjától;
• teljes elveszés esetén a megállapodott határidő lejártát követő harmincadik naptól, illetve határidő hiányában a fuvarozó általi átvételtől számított hatvanadik naptól fut.

A 32. cikk (2) bekezdése szerint az írásbeli reklamáció az elévülést felfüggeszti addig a napig, amíg a fuvarozó azt írásban el nem utasítja, és a csatolt iratokat vissza nem küldi. Külföldi cégek számára egy év gyorsan eltelik, főleg ha a biztosítókkal és alvállalkozókkal folytatott tárgyalások elhúzódnak.

Hol lehet keresetet indítani

A 31. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a felperes a közös megegyezéssel kijelölt szerződő államok bíróságain kívül annak az országnak a bíróságához forduljon, ahol:

• az alperes szokásos tartózkodási helye, fő telephelye, vagy az a fióktelepe, illetve képviselete található, amelynek közvetítésével a szerződést megkötötték; vagy
• az áru átvételének helye vagy a kiszolgáltatásra kijelölt hely található.

Így ha az árut Romániában vették át, vagy ott kellett kiszolgáltatni, a romániai bíróságok akkor is illetékesek lehetnek, ha a felperes külföldi cég. A 31. cikk (3) bekezdése bizonyos feltételekkel előírja a határozatok végrehajthatóságának elismerését a többi szerződő államban.

Egymást követő fuvarozók és szállítmányozók

Ha a fuvarozást ugyanazon szerződés és ugyanazon fuvarlevél alapján több fuvarozó végzi, a CMR 34. és következő cikkei szabályozzák az egymást követő fuvarozók felelősségét. A mai kereskedelmi láncokban a külföldi cég gyakran szállítmányozóval szerződik, amely egy romániai fuvarozónak adja tovább a megbízást. Annak helyes azonosítása, hogy melyik fél vállalta a fuvarozási kötelezettséget, az egyik első jogi vizsgálat.

Gyakorlati lépések külföldi cégek számára

1. Jegyezze fel a kirakodás vagy az áru rendelkezésre bocsátásának pontos dátumát és időpontját.
2. Minden látható hiányt vagy sérülést vezessen rá fenntartásként a fuvarlevélre.
3. Fényképezze le az árut, a csomagolást, a zárat és a járművet, mielőtt bármit elmozdítana.
4. Később felfedezett sérülés esetén küldje el az írásbeli fenntartást 7 napon belül, a vasárnapokat és ünnepnapokat nem számítva.
5. Késedelem esetén küldje el az írásbeli fenntartást 21 napon belül.
6. A biztosítási kötvény szerint értesítse az árubiztosítót.
7. Gyűjtse össze a megrendelést, a számlákat és a levelezést, és számolja ki az egyéves elévülési határidőt.

Gyakori kérdések

Alkalmazandó a CMR, ha a fuvarozó romániai cég, én pedig német cég vagyok?

Általában igen, ha az átvétel és a kiszolgáltatás helye különböző országokban van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam. A felek honossága nem döntő szempont (CMR 1. cikk).

Mi történik, ha a címzett a kirakodáskor semmit nem írt a CMR-re?

Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az árut a fuvarlevélben leírt állapotban vették át (30. cikk (1) bek.). A nem látható sérülésekre továbbra is fennáll a 7 napos írásbeli fenntartási határidő.

Követelhető-e az elmaradt haszon késve teljesített szállítás miatt?

Késedelem esetén a CMR lehetővé teszi a bizonyított kár megtérítését, de az nem haladhatja meg a fuvardíjat (23. cikk (5) bek.), a 23. cikk (6) bekezdésében és a 29. cikkben foglalt kivételekkel.

Milyen nyelven kell elküldeni a fenntartást?

A CMR bizonyos fenntartásoknál írásbeli formát ír elő, de nyelvet nem. A gyakorlatban a fuvarozó számára érthető, világos megfogalmazás csökkenti a vita kockázatát.

Összegzés

Hivatalos források

• CMR Egyezmény, 1956. május 19. – legislatie.just.ro
• 451/1972. sz. rendelet Románia CMR-csatlakozásáról – legislatie.just.ro